Kelet-Európa a legérzékenyebb a Fed-program leépítésének piaci hatásaira
A nemzetközi hitelminősítő szakelemzői által több sebezhetőségi kritérium alapján összeállított kockázati listák mindegyikének élén európai országok állnak. Az S&P, amely negyven felzárkózó gazdaságot vizsgált ebből a szempontból, három "érzékenységi listát" állított össze. Az egyik a bruttó külső finanszírozási igényt méri a folyó bevételek és a felhasználható devizatartalékok összegéhez, a második a rövid lejáratú külső adósságállományt veti össze a felhasználható devizatartalékkal, a harmadik a GDP-arányos folyómérleg-egyenleg alapján sorolja a vizsgált gazdaságokat.
A Standard & Poor's az elemzésben megállapítja, hogy Ukrajna, Grúzia és Törökország a felméréshez alkalmazott összes mérce alapján a legsebezhetőbbek között szerepel, de Fehéroroszország, Bulgária, Macedónia és Horvátország is a felső nyolcban van a három kockázati lista közül kettőn. Magyarország az egyik "érzékenységi listán" - amely a rövid lejáratú külső adósságállomány és a felhasználható devizatartalék rátáját mutatja - a 7. helyre került a 40-es mezőnyben, de a másik két listán nincs a legveszélyeztetettebb tíz között, sőt a GDP-értékhez viszonyított folyómérleg-egyenleg alapján összeállított sebezhetőségi listán a 31. helyen - vagyis a legkevésbé sérülékeny alsó negyedben - áll.
A hitelminősítő elemzői szerint mindazonáltal a világgazdaság felzárkózó térségének egészére igaz, hogy a befektetők elkezdték felmérni a monetáris kondíciók globális szintű fokozatos normalizálódásának - vagyis az ultraenyhe monetáris politika kivezetésének - következményeit, és erre adott reakcióként csökkentik kitettségüket a felzárkózó gazdaságokban. Ezt jelezte, hogy a felzárkózó piacokra szakosodott kötvényalapokból nettó tőkekiáramlást mértek - több mint egy éve először -, és a JP Morgan globális felzárkózó piaci kötvényindexében (EMBI+) szereplő, aktívan forgalmazott szuverén kötvények árindexe is több mint egyévi mélyponton van - áll a Standard & Poor's londoni elemzésében.
A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy a külső tőkebeáramlások esetleges hirtelen leállása vagy az áramlási irány megfordulása lefelé ható nyomást gyakorolhat az érintett felzárkózó gazdaságok szuverén adósbesorolására. A Standard & Poor's londoni elemzői szerint a legutóbbi piaci árfolyamkilengések is arra hívják fel a figyelmet, hogy a felzárkózó piaci államadósok szempontjából kedvező finanszírozási kondíciók "nem feltétlenül maradnak fenn a végtelenségig". Ben Bernanke, a Federal Reserve elnöke a múlt hónapban egyenes utalást tett arra, hogy a Fed még az idén hozzákezdhet a gazdaságélénkítő likviditáspótlásra fordított összeg csökkentéséhez, 2014 közepére pedig le is állíthatja a mennyiségi enyhítési ciklust, ha azt az amerikai gazdaság állapota lehetővé teszi.
Bernanke szavait jelentős eladási hullám követte a felzárkózó térség piacain, ezek a gazdaságok ugyanis a Federal Reserve és a világ többi vezető jegybankja által alkalmazott rendkívüli mértékű monetáris enyhítés legfőbb haszonélvezői között voltak. A pénzügyi válság óta a piacra zúdított - elemzői kimutatások szerint globálisan eddig mintegy 12 ezer milliárd dollárnyi - pótlólagos jegybanki likviditásból a hozamelőnyt kereső intézményi befektetők nem keveset juttattak felzárkózó térségi eszközökbe. Egyes londoni szakelemzők szerint ez árfolyambuborékok kialakulását eredményezte.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza az elmúlt időszak eladási hullámáról befektetők számára összeállított átfogó helyzetértékelésében kifejtette azt a véleményét, hogy a fejlett piacok jegybankjai által kezdett mennyiségi enyhítési ciklus a reálgazdasági alapmutatókat már nem tükröző szintekre hajtotta a felzárkózó piaci befektetési eszközök árfolyamát. Ash ennek illusztrálására kiemelte, hogy néhány afrikai szuverén adós az egyszámjegyű hozamsáv középtájékán tudott eurókötvényeket kibocsátani az utóbbi időben, jóllehet "csak a nagyon rövidlátók" nem vették észre, hogy az adott országok gazdasági alapmutatóit tekintve ezek nem megfelelő hozamszintek.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak legutóbbi helyzetértékelése szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a Fed mennyiségi enyhítési ciklusának várható leépítése rendszerszintű pénzügyi válságot okoz a felzárkózó térségben. A cég szakérői közölték, hogy a Capital Economics több összetevőből kidolgozott saját gazdasági kockázati indexe (CERI) - amely nullától 10-ig terjedő skálán méri a vizsgált gazdaságokat fenyegető kockázatok mértékét - csaknem mindegyik felzárkózó gazdaság esetében a kritikusnak tekintett 7-es érték alatt van.
A ház módszertana alapján a 7-es CERI-index hozzávetőleg 60 százalékos esélyt jelent arra, hogy az adott gazdaság recesszióba süllyed, és 30 százalékos eséllyel jelzi a két éven belül kialakuló pénzügyi válság kockázatát. A részvény- és devizapiaci reálárfolyamok, a magánszektor hitelellátása, a külkereskedelmi egyenleg és a rövid lejáratú külső adósságállomány figyelembevételével összeállított CERI-index a cég grafikus kimutatása szerint Magyarország esetében jelenleg nem éri el a 2-es értéket. (MTI)
