Matolcsy: Magyarország gyorsabban csökkenti államadósságát, mint az eurózóna
Az államadósság mértékét mindaddig csökkenteni kell, amíg a bruttó hazai termék (GDP) nő - mondta Matolcsy György a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón, amelyen a stabilitási törvényt és a Magyar Növekedési Tervet ismertette. A miniszter azt is elmondta: nem zárja ki, hogy a kormány a jövő héten kis korrekciót hajt végre a 2012-es költségvetés bevételi és kiadási oldalán, de a cél továbbra is a GDP-arányos 2,5 százalékos államháztartási hiánycél tartása.
A módosításra azért lehet szükség, mert a kormány a korábban várt 1,5 százalék helyett 0,5-1 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol 2012-ben. Hozzátette: az államadósság 2015-re GDP-arányosan 65 és 70 százalék közötti mértékre csökken, míg 2020 körül közelíthet az 50 százalékos szinthez. Matolcsy György a stabilitási törvény további fontos elemei között említette, hogy meghatározza az önkormányzati adósság keletkezésének szabályait, meghatározza az Államadósság Kezelő Központ jogállását, a Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait, a közteherviselés szabályait, valamint a nyugdíjrendszerre vonatkozó alapszabályokat.
Hozzátette: a törvényjavaslat 10-15-20 éves időtávot jelöl ki az államadósság csökkentésére, míg a Magyar Növekedési Terv a következő 2-3 évre vonatkozó teendőket jelöli ki, hogy milyen ágazatokban, vállalatcsoportokban, milyen külpiaci területeken, vagy mely magyarországi településeken növelhető a gazdasági teljesítmény. Az újraiparosítást és állami kereskedőházak létrehozását a gazdasági növekedést segítő eszközöknek nevezte a miniszter.
Matolcsy György kifejtette: az országnak szakítania kell azzal a gondolattal, hogy a pénzügyi szektorból, valamint a szolgáltatásból kell növekednie, ehelyett a termelésre kell a hangsúlyt helyeznie. A nemzetgazdasági miniszter szerint a GDP-növekedés előmozdításában nagy szerepet szán a kormány az európai uniós forrásoknak, mint mondta, ezek 95 százalékát szeretnék bevonni a fejlesztésekbe. A hazai gazdasági növekedés ösztönzésében emellett jelentős szerepet kapnak a Magyar Fejlesztési Bank és leányintézményei, így a Magyar Export-Import Bank, a Magyar Exporthitelbiztosító, illetve a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Jelezte: az MFB erre a jövőben még további kétszer 60 milliárd forintos tőkemegerősítést kap.
Az IMF-fel és az EU-val tervezett új szerződéssel kapcsolatban hangsúlyozta, ez védernyőt ad ahhoz, hogy Magyarország a pénzpiacokról finanszírozza magát. Matolcsy György a jegybankkal való együttműködéssel kapcsolatos kérdésre elmondta: egyebek mellett arra kéri az MNB elnökét, hogy a jegybank indítsa újra jelzálogkötvény-programját, egyúttal indítson vállalati kötvényvásárlási programot a növekedés támogatása érdekében.
A növekedést támogató jegybanki szerepvállalással kapcsolatban Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője az MTI megkeresésére úgy vélekedett: a kis- és közepes vállalati kört leginkább egy olyan fejlesztési hitelprogrammal lehetne elérni, amely a bankrendszeren keresztül valósulna meg a jegybank refinanszírozása mellett. Ehhez a forrást adhatnák a bankok által kibocsátott kötvények, amelyek megvásárlásával a jegybank azt segítené elő, hogy hosszú távú, alacsony kamatozású forrást lehessen adni a vállalatoknak. Még hatékonyabb lenne a program, ha állami kamattámogatás, és esetleg állami garancia is állna mögötte.
Az MNB esetleges vállalati kötvényvásárlásával kapcsolatban az elemző kifejtette, hogy amelyik vállalat kötvényt tud kibocsátani, az valószínűleg nem szorul rá ilyesfajta segítségre. A kis- és közepes vállalatok azonban nem képesek kötvényt kibocsátani, tehát ezen a szegmensen nem segítene egy ilyen program. (MTI)