Venni vagy nem venni: Tippek aranyvásárláshoz
A magyar lakosság birtokában becslések szerint nagyjából 200-300 tonna arany lehet. Hivatalos statisztikák e tekintetben nem léteznek, de a piackutatások azt mutatják, hogy az elmúlt harminc évet a felhalmozás jellemezte. Az emberek főként ékszer formájában vettek aranyat, fejenként és évente nagyjából egy grammot. A befektetési célú tömbarany és érmék vásárlása a válság éveiben terjedt csak el, amivel egy időben viszont az ékszerkereslet jelentős mértékben visszaesett. Az utóbbi évek magas aranyára valamint a gazdasági válság hatására jelentősen megnövekedett ugyanakkor a törtarany-felvásárlás volumene is, aminek nagy része elhagyta az országot. Egyes spekulációk 50 és 100 tonna közé helyezik a 2008 után az országból kiáramlott „aranyhulladék” mennyiségét.
Milyen formában lehetséges aranyba fektetni?
Az aranybefektetés legősibb formája az aranyból készült érmék vagy az utóbbi időkben egyre jobban elterjedő különféle méretű befektetési rudak megvásárlása és egy biztonságos helyen való eltárolása. Ezt nevezik fizikai aranybefektetésnek. Ezzel szemben léteznek modern formái az aranyban elhelyezett értékpapírosított megtakarításoknak. Ilyenek a certifikátok, a változatos aranyszámla megoldások, a befektetési alapok, a határidős aranykontraktusok, és egyéb értékpapírok, amelyek az arany árát leképezik vagy valamilyen módon ahhoz kapcsolódnak. Ezek közül némelyik alkalmas lehet arra, hogy a befektető csökkenő árfolyamra fogadva is érjen el hozamot. Lehet továbbá az aranyat kitermelő bányatársaságok részvényein keresztül közvetve is a nemesfém árfolyamának emelkedését kihasználni.
Hol lehet aranyat venni és eladni?
A fizikai befektetési arany piaca viszonylag új keletű Magyarországon. Eredete az ország uniós csatlakozásával módosult jogszabályi környezetre, az Áfa-mentesség bevezetésére vezethető vissza. A kezdetben kevés szereplős befektetési aranykereskedői szakma mára több száz szakosodott cégre bővült. Többségük az interneten hirdeti magát, ahol az elérhetőségeit adja meg, és állandóan frissülő vételi és eladási árfolyamokat tesz közzé. Ez könnyen összehasonlíthatóvá teszi az árakat, ami kétségkívül az egyik legfontosabb tényező a vásárlók szemében. Számíthat azonban a kiegészítő szolgáltatások minősége is. Van vevő, aki számára a diszkréció fontos, mások igényes banki környezetet várnak el, megint mások olyan kapcsolódó szolgáltatásokat, mint amilyen az értékőrzés, a széfszolgáltatás, a kiszállítás, a tanácsadás, a bevizsgálás vagy éppen az árfolyamkockázat elleni védekezés.
A fizikai aranyat forgalmazók közötti versenyben egyre nagyobb szerep jut ma már annak is, hogy egy kereskedő minél nagyobb és szélesebb árukészlettel rendelkezzen. Ez nem mindig volt így. A kezdeti évek keresleti piacán gyakorlat volt, hogy a vevő miután leadta a megrendelését, előleget fizetett, és csak napokkal később vehette át az aranyát. Ez az üzleti modell, amely nagyfokú bizalomra épít, mostanra egyre kevésbé elfogadott. A vevők többsége a fizetéskor azonnal kézhez kívánja venni az aranyát, bizonytalan idejű várakozással nem akar kiegyezni senki.
Lehet bankban is fizikai aranyat venni?
A pénzintézetek nemcsak Magyarországon, de külföldön sem szívesen foglalkoznak fizikai arannyal. A nemesfémek bevizsgálása, a hamisítványok kiszűrése speciális szaktudást, évek alatt csiszolódott tapasztalatot igényel, amivel a banki ügyintézők többnyire nem rendelkeznek. A pénzintézeti tevékenységhez amúgy is jobban passzol a dematerializált formában kereskedhető, értékpapírosított nemesfém, aminek megvan az az előnye, hogy mentes az arany tárolási és szállítási kockázatától. Ezzel szemben áll azonban az értékpapírt kibocsátó bank nem-fizetési kockázata. Ha ugyanis egy származtatott aranypapír kibocsátója például csődöt jelent, akkor azért a befektetésért senki nem fog helytállni, a befektető könnyen hoppon maradhat. De nem csak ez jelenthet veszély. Az is tény, hogy papíraranyból jóval több forog a tőkepiacokon, mint amennyi fizikai aranyat az emberiség története során valaha kibányásztak. Azon papíroknál, amelyek mögött nem áll aranyfedezet, a fizikai teljesítés nem lehetséges. Egy vészhelyzetben a papíraranyba fektető ügyfél nem jut fizikailag is az arany birtokába.
Biztonságos befektetés az arany?
Igenis, meg nem is. Egyrészt mivel az arany előfordulása véges, a kitermelésből származó kínálatnak természetes korlátai vannak. Emellett a kitermelés egyre növekvő költsége szab egyfajta alsó határt az aranyárnak. Ezt a jegybanki aranyeladások sem tudják ma már letörni, hiszen a válság előtti időszakkal ellentétben, amikor több központi bank is dobott a tartalékaiból aranyat a világpiacra, a nemzeti pénzintézetek inkább a vevői oldalt erősítik. Hovatovább a törtarany újrahasznosításból piacra kerülő aranymennyiség válhat hosszútávon a legfőbb kínálati forrássá, de annak is van egyfajta korlátossága. Ennél fogva kínálati sokkok az aranynál nem várhatóak.
A keresleti oldal ennél sokkal összetettebb képet mutat. Nagy átalakulás megy végbe jelenleg az ékszerszektor terhére. Ékszerekből világszerte egyre kevesebb fogy. Akik korábban pusztán befektetési céllal vettek ékszert, azok ma már inkább választják a csak minimális munkadíjat tartalmazó és az ékszerekkel ellentétben Áfa-mentes tömbaranyat. Ez a tendencia a két nagy aranyvásárló országra, Indiára és Kínára is igaz. A világpiac keresletének 40%-át ez a két ország adja, ezért az ottani lakosság aranyvásárlási kedve jelentős mértékben befolyásolja a világpiaci aranyárat. Fontos keresleti tényezővé vált ismét a jegybankok aranytartalékolási politikája, csakúgy mint a jegybankok legutóbb laza monetáris politikája, amely a befektetési célú vásárlások legfőbb mozgatórugója.
Mindösszességében elmondható, hogy a fizikai aranyra évezredek óta van és ezért vélhetően a jövőben is lesz kereslet. Az arany ennél fogva egy belső értékkel rendelkezik, amely a világon mindenhol egyaránt elismert, és ami soha nem fog nullává válni. Ez persze nem zárja ki, hogy időnként buborékok képződjenek az árban, amelyeket korrekciós szakaszok követnek, és heves kilengések is hozzá tartozhatnak az árfolyam alakulásához. Mivel az arany nem fizet kamatot, az aranyban tartott megtakarítások értéke csak akkor tud növekedni, ha az aranyár emelkedik.
Hogyan adózik az aranyon elért nyereség?
Mint minden ingóság, úgy a fizikai arany eladásakor is az értékesítéséből származó nyereség jövedelemnek számít, ami adóköteles, és amelyet a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kell bevallani és megfizetni. A nyereség az eladási ár és a vételi ár közti különbség, korrigálva a törvény által elszámolhatónak elismert értékesítési költségekkel. Az adó a jelenlegi szabályok szerint ennek a 16%-a. Ha az adott évben valaki többször adott el aranyat, vagy egyéb ingóságot, akkor az egyes ügyleteken elért nyereségek és veszteségek összege az adó alapja.
Az önbevallásból eredően nincs megkülönböztetés a jövedelem-bevallásban a tekintetben, hogy az eladás belföldön vagy külföldön történt-e. Két esetben mégis lehet nem csak az adótól, de magától a bevallástól is mentesülni. Vagy akkor, ha egész évben az arannyal együtt eladott ingóságok összes eladási ára nem haladja meg a 600.000 forintot, vagy, ha ez az összes eladási ár ugyan több mint 600.000 forint, de az ingóságok eladásakor keletkezett nyereség nem haladja meg a 200.000 forintot. Egy esetleges adóellenőrzés esetére érdemes tehát a vételkor kapott számlát megőrizni.
