MNB: a fenntartható növekedés dinamizálásához további lépések kellenek
A magyarországi beruházási ráta 25 százalékos értéke mellett akár 3,5-4 százalékos növekedési potenciál elérése is elképzelhető – hangsúlyozta Virág Barnabás, hozzátéve, hogy a beruházási ráta emelkedését a jövedelmezőségi kilátások további, tartós javulása támogathatja.
Virág Barnabás kifejtette: a magyar gazdaság fejlődése az uniós csatlakozást követően növekvő mértékben maradt el a régió gazdaságaitól, aminek egyre szélesebb körben jelentkező strukturális okai voltak, amelyek rontották az ország növekedési képességét. A magyar gazdaságnak visszatérő dilemmája volt az "egyensúly vagy növekedés" kettőssége, vagyis egy gyorsabb növekedési periódust egy kormányzati túlköltekezés, és adósságnövekedés, majd kiigazítás követett - mondta az igazgató.
Virág Barnabás kiemelte, hogy a válság előtti eladósodás alapvetően meghatározta a kilábalási pálya dinamikáját és szerkezetét: az adósságok tartósan korlátozták a belföldi kereslet élénkülését, de a hosszabb távú növekedési képességet meghatározó strukturális tényezők 2011-et követően fokozatos javulást mutattak.
A kormányzati intézkedések főként a nemzetközi összevetésben rendkívül alacsony munkapiaci aktivitás növelését célozták, miközben az új Munka törvénykönyve növelhette a munkapiac rugalmasságát - tette hozzá. A munkapiaci aktivitás érdemben emelkedett, javultak a strukturális jellemzői, ugyanakkor a válság óta erősödő migráció új kihívásként jelentkezik - fejtette ki Virág Barnabás. Szólt arról is: a reál munkaköltségek alkalmazkodása hozzájárulhatott ahhoz, hogy a foglalkoztatás előbb tért vissza a válság előtti szintre, mint a kibocsátás, de továbbra is alacsony a foglalkoztatottság.
Virág Barnabás hangsúlyozta: az elemzés szerint a magyar gazdaság csak a belföldi szereplők viselkedésének tartós megváltozása mellett törhet ki a növekedés és egyensúlytalanság korábban évtizedeken keresztül megfigyelt kettősségéből. A 2013-ban újrainduló felzárkózás nem járt az egyensúlyi mutatók korábban látott romlásával. Előretekintve a beruházási ráta növekedéséhez szükséges finanszírozást leginkább a vállalati termelékenység erősítése, a költségvetés finanszírozási igényének további mérséklése és a stabilabb külső finanszírozást jelentő EU-s források, valamint a külföldi működőtőke bevonása segítheti. A globális környezet változása továbbra is alapvetően meghatározhatja a hazai növekedési kilátásokat - fűzte hozzá.
A válságot követően a világgazdaság növekedése tartósan mérsékeltebben alakulhat, miközben a válság kitörése után is növekvő adósságszintek mellett a kilábalást övező kockázatok erősek maradnak - hívta fel a figyelmet Virág Barnabás.
A megállapításokat összegezve hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói jelentős mértékben és tartósan javultak az utóbbi években, de a fenntartható növekedés dinamizálásához további lépések - például a beruházási ráta további, jelentős emelése - szükségesek. Egy új fenntartható növekedési modell további sarokpontjai az MNB szerint többek között az exportra és beruházásokra fókuszálás a fogyasztás helyett, diverzifikált exportszerkezet, a munkakínálat képzettségének növelése, és a magasabb belföldi megtakarítások - ismertette Virág Barnabás. (MTI)
