Nyílt it-szoftverek: a magyar kormány is elkötelezett irántuk
A bevezetés sikerét mutatja, hogy miközben a biztonsága is nőtt a rendszernek, az OVSZ-nél a töredékére esett az egy munkaállomásra jutó üzemeltetési költség, miközben 30 százalékkal csökkentek a korszerű hardverek beszerzésének költségei is. Az Országos Vérellátó Szolgálat 24 telephelyén összesen 800 munkaállomást működtet, 20 százalékuk mobil eszköz.
A Novell új rendszere biztonsági szempontból is fejlettebb a korábbinál, miközben hosszú távú megtakarítást is nyújt, mivel a nyílt forráskódú szoftvereknek nincs licencdíjuk, költséget csak a hozzá kapcsolódó szolgáltatások jelentenek. A kormány elkötelezettségét Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára erősítette meg az Open source 2011 - Technológiák harca című szakmai konferencián.
Kifejtette, a Digitális Megújulás Cselekvési Terv szerint markánsan növelni kell a szabad szoftverek részarányát a kormányzati informatikán belül. A méretgazdaságosságból és a könnyebb átjárhatóságból származó előnyök már középtávon is az olcsóbb állam megteremtését segítik. A nyílt forráskód biztosítja a függetlenséget a beszerzések területén, lehetővé teszi a költségek csökkentését, s az alkalmazások közötti nagyobb átjárhatóságot.
A nyílt forráskódú alkalmazások az uniós tagországok közigazgatásában is terjednek, jórészt azért, mert Brüsszel évek óta elkötelezett támogatója ennek. A Novell Linux megoldásait több európai város önkormányzata alkalmazza, köztük például a 450 ezer lakosnak és 150 nemzetközi jogi szervezetnek otthont adó Hága is. Az államigazgatásból a nyílt forráskód mellett döntött a svájci szövetségi kormány, a spanyol miniszterelnöki hivatal, a finn védelmi minisztérium, az olaszországi Velence tartomány, illetve Prága önkormányzata is. Az Európai Bizottság a nyílt forráskódú szoftvereket részesíti előnyben az új informatikai rendszerek fejlesztése során is, ha ezek üzembe helyezése saját adatközpontjain és létesítményein kívül történik.
Ez az Európai Bizottság nyílt forráskódú szoftverekre irányuló elveit érintő feladatvállalásainak egyik pontja, amit december 15-én hoztak nyilvánosságra. A nyílt forráskódú rendszerek gazdasági előnyét több példa is bizonyítja, a német város, Freiburg által közzétett számokból kiderül, hogy miközben a nyílt rendszer üzemeltetése csak 200.000 eurójába kerül a településnek, addig a jogvédett szoftverek használata esetén a teljes irodai szoftvercsomag alkalmazása 800.000 euró kiadással járna.
A nyílt forráskódú rendszerekbe az orosz kormány is pénzt fektet, Moszkva tavaly októberben jelentette be, hogy 150 millió rubelt, mintegy 3,5 millió eurót fektet be egy biztonságos, az állami adminisztrációban használható nyílt forráskódú rendszer fejlesztésébe. A kormány tervei szerint hamarosan megnyitják a nyílt forráskódú szoftverek szövetségi szinten működő támogatási központjait is. Nyílt rendszerre állt át Finnország igazságügyi minisztériuma is: az áttérés összesen 1,9 millió euróba került, ami kevesebb mint a harmada a leggyakrabban használt jogvédett megoldás esetén felmerülő költségeknek. (MTI)
