Megújuló energia: a támogatásában az átláthatóság és a kiszámíthatóság fontos - elemző
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium március végén jelentette be, hogy a Magyarországon alkalmazott kötelező átvételi rendszer (kát) 2011. július 1-jén megszűnik és új, elsősorban a megújuló energia alapú hasznos hőtermelés felhasználását ösztönző rendszert alakítanak ki.
Mint ismert, a kát jelenleg a hővel kapcsoltan termelt áramot is támogatja a piacinál magasabb áron átvett árammal, amit a végfelhasználói árban mindenki megfizet. Akkor a minisztériumi közlemény azt írta, hogy az új szabályozás az Európai Bizottság jóváhagyását követően várhatóan 2011. október 15-én lép hatályba. Az ING Bank elemzése megállapítja, hogy a 27 uniós tagország közül 20-ban a magyarhoz hasonló támogatási rendszer működik.
Hat ország zöld-bizonyítvány rendszert használ, egy országban pedig a támogatás formája adókedvezmény. Az EU-ban alkalmazott kát vagy fix átvételi tarifás, mint a magyar rendszer, vagy átvételi prémiumot alkalmaz. Ezeknek a támogatási rendszereknek piactorzító hatásuk van, bár a prémiumos rendszer erősebben hat a piaci magatartásra. Ugyanakkor ez utóbbi magasabb piaci kockázatot is jelent - jegyzi meg az elemzés.
A zöldbizonyítvány-rendszerek lényege az ellátási lánc valamelyik elemére (például fogyasztás, elosztás) kivetett kötelezettség, aminek alapján a teljes villamosenergia-felhasználás bizonyos hányadát megújuló erőforrásból kell biztosítani. Ennek a kötelezettségnek a teljesítését igazolja a zöldbizonyítvány.
Ez a rendszer sem tökéletes, mert a megújuló energiából termelt áram útja nem követhető, ezért ki kell alakítani a zöldbizonyítvány-kereskedelem rendszerét, ami viszont az eddig tapasztalatok szerint drága. Az elemzés megjegyzi, hogy az zöldbizonyítvány rendszert alkalmazó Nagy-Britannia és Olaszország az utóbbi időben kötelező átvételi rendszert (kát) vezetett be kisebb kapacitású erőművek esetében. (MTI)
