MNB: az nhp-ban résztvevők fele nem vett volna fel hitelt a program nélkül
Elmondta: az nhp második szakaszában eddig mintegy 160 milliárd forintot ér el a leszerződött hitelösszeg, ebből az új beruházási hitelek közel 120 milliárd forintot tesznek ki.
Nagy Márton rámutatott: a cél az, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképessége növekedjék az ország exportjában. Ehhez a finanszírozási problémák enyhítésével és a kiszámítható makrogazdasági környezet megteremtésével tud hozzájárulni a jegybank - mondta.
Jelezte: egy tőkében és természeti erőforrásokban kevésbé ellátott gazdaságban a felzárkózás esélyét az exportszektor teljesítménye határozza meg, a magas külső eladósodás mellett a fenntartható növekedési pálya feltétele az export bővülése.
Kifejtette: az ország exportpiaci részesedése a 2000-es évek közepéig gyorsan bővült, majd már a pénzügyi válság előtt megállt és csökkenni kezdett. A múlt évben újra elkezdett nőni, és az új feldolgozóipari kapacitások mentén tovább bővülhet.
Nagy Márton emlékeztetett arra: az utóbbi években a folyó fizetési mérleg tartósan pozitívumba fordult, az adósság pedig csökkent. A nettó külső adósság csökkenését elsősorban a nettó export bővülése segítette, amit az export növekedése és az import csökkenése egyaránt magyarázza. Az ország jövedelemegyenlege viszont változatlanul kedvezőtlen, amit a kis- és középvállalkozások súlyának, jövedelmezőségének növelésén keresztül lehetne javítani - fűzte hozzá.
Nagy Márton elmondta: az exportált termékekben alacsony a hazai hozzáadott érték aránya, Magyarország a termékek értékéhez átlagosan 42 százalékot ad hozzá, Lengyelország közel hetvenet, ott a termelési láncnak sokkal hosszabb szakasza marad az országban.
Az ügyvezető igazgató szólt arról is, hogy a termelékenység elmaradása a kkv-szektorban az egyik legnagyobb, ezen is javítani kellene. Magyarországon az 1-9 fős kisvállalatok termelékenysége mindössze 25 százaléka a nagyvállalatokénak, ennek ellenére a kkv-szektor jelentős szerepet játszik a foglalkoztatásban.
Kiemelte: az MNB leginkább a finanszírozásra tud hatni a hitelprogramokon keresztül, illetve a makrogazdasági környezetre a pénzügyi stabilitáson, infláción keresztül. A kis- és középvállalatok esetében nagy a szerepe a banki finanszírozásnak, a bankok hitelfeltételei viszont egyre jobban szigorodtak az elmúlt években - mutatott rá az ügyvezető igazgató.
Hangsúlyozta: a kis- és közepes cégek szerepét erősíteni kell a hazai nagy cégek, és a multinacionális nagyvállalatok beszállítói hálózatában. Elmondta: a finanszírozás súlyos nehézséggé vált, különösen a kisebb vállalkozásoknál, minél kisebb egy cég, annál nehezebben jut hitelhez – mutatott rá az ügyvezető igazgató.
Nagy Márton kiemelte: a növekedési hitelprogram két szakaszában eddig mintegy 860 milliárd forintot ér el a teljes hitelkihelyezés. Az első szakasz mintegy 700 milliárd forintnyi hitelnyújtásából a kihelyezések többségét a korábbi hitelek kiváltása jelentette, és csak mintegy 170 milliárd forint a beruházási kölcsön. A második szakaszban viszont a 160 milliárd forint eddigi kihelyezésből már 120 milliárd forintot tesz ki a beruházási hitelek összege, azaz hasonló szintet értek el, mint az első szakaszban - elemezte a jegybank ügyvezető igazgatója. (MTI)
