Görögország ma megmutatja: csőd vagy kilábalás?
A hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási deficit - a GDP-arányos hiány - az eredeti tervek szerint nem érte volna el a 3 százalékos uniós határértéket, de az athéni kormány a tavaly októberi választások előtt már 6 százalékos deficitről jelentett Brüsszelnek.
A választás után új kormány alakult, amely rögtön több mint a duplájára, 12,7 százalékra módosította az előrejelzést. A deficitprognózis szinte példátlan emelését követően a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után rontották a görög adósbesorolást.
Az új kabinet időközben tovább módosította a hiányszámot, az idén tavasszal már 13,6 százalékról beszélt. A helyszínen vizsgálódó uniós szakértők várhatóan 15,4 százalékban határozzák meg a deficit végleges értékét.
A sorozatos leminősítések miatt ellehetetlenült a görög államháztartás és az államadósság piaci finanszírozása. A dél-európai országot végül a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió (EU) és az Európai Központi Bank (EKB) 110 milliárd eurós hitele mentette meg a pénzügyi összeomlástól. A hitelezők - a dpa német hírügynökség által "a görög pénzügyek valódi irányítóinak" nevezett szervezetek - küldöttsége hétfőn érkezik a görög fővárosba, hogy ellenőrizze a kormánnyal kötött megállapodás végrehajtását.
A vizsgálat eredményétől függ, hogy megkapja-e Görögország a kölcsön következő részletét. A támogatásért cserébe az államháztartási hiányt három év alatt 3 százalék alá kell szorítani Görögországban. Ez további megszorításokat tehet szükségessé; sajtójelentések szerint a kormány a hétvégén egy újabb, 4,5 milliárdos takarékossági programról tárgyalt.
Ezt a 2011-es költségvetésbe illesztik bele, amelyet a szocialista kormány csütörtökön terjeszt a törvényhozás elé. Ugyanakkor a kormány az IMF-EU-EKB-megállapodás fellazítására törekszik. Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök egy hétvégi lapinterjúban kifejtette: a törlesztési időszak meghosszabbítására lenne szükség, és a kabinet már tett is erre vonatkozó javaslatot a hitelezőknek. (MTI)
