Devizahitelek - Ab: eddig három jelentős döntés, több száz folyamatban lévő ügy
A főtitkár emlékeztetett rá, hogy az első devizahiteles alkotmánybírósági eljárást 2013 novemberében a kormány kezdeményezte. A kormány az alaptörvény értelmezését kérte egyrészt abból a szempontból, hogy abból levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés - például erőfölénnyel való visszaéléssel összefüggésben -, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná, másrészt pedig, hogy milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal a devizahitel-szerződések.
Az Ab a kormány indítványa nyomán egy évvel ezelőtt kihirdetett határozatában a többi között kimondta, hogy a korábban megkötött szerződések törvénnyel való módosításánál is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni. A Kúria tavaly júniusban meghozott jogegységi döntésében arra mutatott rá, hogy a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az egyoldalú szerződésmódosítások csak nagyon szigorú feltételek mellett érvényesek, a devizahitelek elnehezülésének legsúlyosabb tételét adó árfolyamkockázat azonban döntően az adóst terheli, kivéve, ha erre vonatkozóan a pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást és emiatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem volt érthető.
Ezután megszületett a négy devizahiteles törvény közül az első, amely a jogegységi döntésre támaszkodva kimondta az egyoldalú szerződésmódosítások - kamat-, díj- és költségemelések - tisztességtelenségének törvényi vélelmét, és szigorú eljárási rendben lehetőséget adott a mintegy száz magyarországi pénzintézetnek arra, hogy a bíróságok előtt próbálják megdönteni ezt a vélelmet. Az eljárások túlnyomó többségében a kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Törvényszék, illetve másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a pénzügyi intézmények állammal szemben benyújtott kereseteit, vagy azoknak csak nagyon kis részben adott helyt.
Ezekben az ügyekben több eljáró bíró az Ab-n támadta meg a perekben alkalmazandó első devizahiteles törvényt a többek között közjogi érvénytelenségre, a tisztességes eljárás követelményének megsértésére, jogbiztonságra és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára hivatkozva. Az Ab azonban egy novemberi és egy februári döntésével az összesen hét bírói indítványt elutasította - mondta Bitskey Botond. Az Ab érvelésében például a visszaható hatály kapcsán arra mutatott rá, hogy a tisztességesség mércéje nem változott, pusztán a vizsgált törvényben rögzítésre került az, ami korábban is a régi Ptk. és a bírói gyakorlat alapján eleve követelmény volt.
Az Ab rámutatott arra is, hogy a deviza- és forinthitelezésből eredő vitás kérdések nemzetgazdasági, össztársadalmi jelentőségűek, ezért kizárólag a hagyományos, kétpólusú polgári perekben nem oldhatók meg hatékonyan. Az Ab februárban megkezdte és jövő héten folytatja a tárgyalását annak a négy alkotmányjogi panasznak, amelyet pénzintézetek nyújtottak be az első devizahiteles törvény és a Kúria jogegységi döntése miatt egyebek mellett a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának és az elévülés szabályrendszerének felülírására hivatkozva.
Ebben az ügyben hamarosan döntés is várható - közölte kérdésre válaszolva az Ab főtitkára. Bitskey Botond elmondta, hogy a bírói indítványok és a pénzintézetek által benyújtott alkotmányjogi panaszok mellett eddig közel 800 magánszemély is az Ab-hez fordult. Február 16-án, illetve 23-án összesen közel 400 magánszemély első devizahiteles törvényt támadó indítványát utasította vissza az Ab, mert érdemi vizsgálatra alkalmatlanok voltak, indokolás hiányában nem feleltek meg a határozottság követelményének, lényegében csak felsorolták, hogy mely törvényhelyek mely alaptörvényi rendelkezésbe ütköznek álláspontjuk szerint, de ezt semmivel nem támasztották alá.
Jobbára az első devizahiteles törvényt támadták és azt kifogásolták, hogy a pénzintézetek tavaly nyáron állam ellen megindított perei miatt a devizahiteles magánszemélyek elmúlt években pénzintézetek ellen indított pereit tavaly nyár végén felfüggesztették. (Országszerte mintegy 12 ezer ilyen felfüggesztett per van.) Az Ab februárban kezdett tárgyalni csaknem száz hasonló alkotmányjogi panaszt, melyek szerint a perek felfüggesztése sérti a tisztességes eljáráshoz, a per ésszerű időn belüli elbírálásához és a jogorvoslathoz való jogot, a felfüggesztő bírói döntés ellen ugyanis nem lehetett fellebbezni.
Rövidesen kezdi tárgyalni az Ab azt a további, összesen több mint másfélszáz devizahiteles által benyújtott alkotmányjogi panaszt is, amely az első, továbbá a második - pénzintézetek és adósok közti elszámolásról szóló - törvényt támadja a kettős árfolyam miatt. (E mellett még két további devizahiteles törvény született tavaly a fair bankokról és a forintosításról.) A testület főtitkára kitért arra is: az Ab-hoz folyamatosan, nagy számban érkeznek az alkotmányjogi panaszok. Amennyiben egy beadvány tárgya megegyezik már korábban eldöntött üggyel, akkor a testület levélben tájékoztatja az indítványozót, hogy érdemi alkotmánybírósági eljárásnak nincs helye. A törvény az érintetteknek a jogerős ítéletek elleni alkotmányjogi panasz benyújtására is lehetőséget ad. (MTI)
