Gyurcsány: elfogadhatatlan a tervezett szja-csökkentés

A volt miniszterelnök erről pénteken, Budapesten, az Új Köztársaságért Alapítvány, valamint a Szocialisták és Demokraták Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoport által közösen rendezett, foglalkoztatáspolitikai kérdésekkel foglalkozó konferencián beszélt.    
    

Gyurcsány Ferenc elmondta, a DK továbbra is elkötelezett a szociális piacgazdaság mellett, de szerinte immáron jogosan felvethető a kérdés, hogy kizárólag a külföldi tőke lehet-e a magyar gazdaság fejlődésének motorja, vagy erre létezik más eszköz is.
    

Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben Magyarországon a létminimum határát a havi 93 ezer forintos jövedelem jelenti, addig havi 67 ezer forintos jövedelemért bárkit törvényesen lehet napi nyolc órában dolgoztatni.
    

Ennek a helyzetnek a felszámolásához a minimálbér folyamatos, akár egy évtizeden át tartó, az inflációt meghaladó, 3-5 százalékos emelésére van szükség - fejtette ki álláspontját, kiemelve: nemzetközi tapasztalatok szerint a minimálbér emelése dinamizálja a gazdaságot, a nem jól működő vállalatok helyébe pedig hatékony cégek lépnek.
    

Gyurcsány Ferenc emellett felvetette, hogy a 20-30 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokat járulékfizetési könnyítéssel kellene támogatni. A volt kormányfő a kormány szja-csökkentési terveinél is nagyobb hibának nevezte, hogy az MSZP mintegy 500-900 milliárd forintos állami bevételkiesést eredményező adórendszer-átalakítást javasol. Hangsúlyozta, egy felelős politikai erőnek nem lehet egyszerre kisebb terheket és magasabb minőségű állami juttatásokat, szolgáltatások ígérnie, hiszen szerinte 2002-2006 között is ebből származtak gondjai az országnak.
    

A DK elnöke alapvető fontosságúnak nevezte az oktatási rendszer átalakítását annak érdekében, hogy az iskolákból kikerülők a jelenleginél magasabb hozzáadott értékű termelést folytathassanak. Ellenkező esetben még jobban konzerválódnak majd a társadalmi különbségek, Magyarország pedig az "összeszerelő üzemek országává válik" - fogalmazott.
    

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezetője előadásában kiemelte, a magánberuházások tartós bővülése nélkül nem lehet valódi és hosszan tartó foglalkoztatásbővülést elérni.
    

Ezzel szemben Magyarországról az elmúlt négy évben egyértelműen kiáramlott a tőke, a vállalkozások hitelállománya pedig kilencéves mélyponton van, amin a jegybank növekedési hitelprogramja sem tudott segíteni - fejtette ki, hozzátéve, a kormány szándékai ellenére 8-10 hellyel romlott az ország versenyképessége is.
    

Vértes András szerint mindezen folyamatok, továbbá a jogbizonytalanság és a gazdasági kiszámíthatatlanság nem kedvez a foglalkoztatás bővülésének, amihez a kormánynak egy "piacbarát fordulatot" is végre kellene hajtania a jelenlegi "versenyellenes magatartását" felváltva. (MTI)