Varga Mihály: egyre fontosabbá válik a kínai fizetőeszköz a globális pénzügyekben

A jegybankelnök hangsúlyozta: a renminbi nemzetközi használata követi a világgazdaság szerkezeti változásait.

Kína a világ egyik legnagyobb gazdasága és a nemzetközi kereskedelem meghatározó szereplője, ezért a kínai deviza használata elsősorban a Kínához kapcsolódó kereskedelmi és pénzügyi tranzakciókban erősödött.

A határon átnyúló renminbi elszámolások volumene 70 ezer milliárd fölé nőtt és a valutát támogató pénzügyi infrastruktúra is fejlődött.

A jegybankelnök szerint a magyar gazdaság nyitottsága miatt különösen fontos a nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok kiszámítható működése. Hangsúlyozta: a gazdasági széttöredezettség mérséklése és a határon átnyúló fizetési rendszer hatékonyságának javítása a következő időszak fontos feladata.

A Kínával fennálló kereskedelmi és beruházási kapcsolatok fejlődése új finanszírozási és elszámolási lehetőséget is teremthet, és a renminbiben történő elszámolás csökkentheti a devizaváltás költségeit.

Globálisan a kínai fizetőeszköz a jegybanki tartalékok diverzifikációjában is szerepet kaphat a dollár és az euró mellett.

Szólt arról, hogy a tíz éve elindított renminbi-kezdeményezés továbbra is szakmai platformként szolgálhat a két ország közötti pénzügyi kapcsolatok elmélyítésében.

A csütörtöki konferencia két fő témája a Kína és Közép- és Kelet-Európa közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok alakulása, valamint a renminbi nemzetközi szerepének bővülése - tette hozzá.

Tao Gong, a Kínai Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, elmondta, hogy Kína kész együttműködni Magyarországgal a hagyományos baráti kapcsolatok továbbvitelében, valamint egy átfogó stratégiai partnerség hosszú távú fejlesztésében.

Hsz Csin-ping elnök Baka András beiktatásakor küldött levelében kiemelte, hogy Magyarország az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, a két ország kapcsolatai pedig hosszú múltra tekintenek vissza - emlékeztetett.

Kínai vállalatok mintegy 26 milliárd euró értékű beruházást hajtottak végre vagy terveznek Magyarországon, amelyek összesen mintegy 30 ezer munkahely létrehozásához járulnak hozzá.

Kína három egymást követő évben Magyarország legnagyobb külföldi befektetője volt, a kínai beruházások a teljes befektetési volumen 57 százalékát tették ki.

A befektetések jelentősen hozzájárultak a magyar gazdaság fejlődéséhez, a technológiai modernizációhoz, a digitalizációhoz és a zöld átálláshoz.

A magyar-kínai pénzügyi együttműködésről a nagykövet kiemelte, hogy az MNB az elsők között kötött kétoldalú devizacsere-megállapodást a kínai jegybankkal (PBOC), amelyet azóta több alkalommal megújítottak.

A két pénzintézet támogatásával 2015-ben Magyarországon jött létre Közép- és Kelet-Európa első renminbi-elszámolóbankja, amely elősegíti a határokon átnyúló jüanelszámolásokat, a kereskedelmet és a beruházásokat.

Liu Csien-tung, a Bank of China (Europe) S.A. igazgatótanácsának elnöke elmondta, hogy a renminbi iránti nemzetközi kereslet folyamatosan növekszik, felhasználási köre bővül.

A kínai fizetőeszköz a világ harmadik legnagyobb nemzetközi fizetőeszközévé vált, a kereskedelem finanszírozásában pedig a második helyet foglalja el.

A Bank of China 1997-ben lépett be a magyar piacra, önálló leánybankja 2003-ban kezdte meg működését, és 2015 óta lát el renminbi-elszámolóbanki feladatokat Magyarországon.

A magyar-kínai kétoldalú kereskedelmi forgalom 2025-ben először haladta meg a 20 milliárd dollárt.

A Bank of China továbbra is támogatja a két ország közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok bővítését, ennek részeként átfogó renminbi-alapú pénzügyi szolgáltatási csomagot vezet be a magyarországi vállalatok számára.

A pénzintézet támogatja a kínai vállalatok magyarországi beruházásait, valamint azt, hogy Magyarország a kínai cégek európai tevékenységének fontos bázisává váljon.

Bank of China Magyarországon több mint száz vállalat számára nyújt szolgáltatásokat, a kapcsolódó kereskedelmi forgalom értéke pedig eléri a 35 milliárd jüant - tette hozzá Liu Csien-tung.

Jü Ven-csien (Wenjian Yu), a People’s Bank of China (POC) Sanghaji Központjának elnöke elmondta, hogy az első magyar pandakötvény-kibocsátásra 2017-ben került sor.
Magyarország a világon az első külföldi szuverén zöld pandakötvény-kibocsátóként jelent meg a kínai piacon 1 milliárd renminbi értékben, tavaly pedig 5 milliárd renminbi értékű kibocsátás történt.

A Bank of China magyarországi fióktelepének jüanelszámolási forgalma 2025-ben meghaladta a 660 milliárd jüant, az indulás óta összesítve pedig a 2500 milliárd jüant - mondta.