Elemzők: elkerülhetetlenné válhat a megállapodás az IMF-fel

Citybeli elemzői vélemények szerint a kialakult helyzetben elkerülhetetlenné válhat a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a szerdai jegyzésben 687 bázispont közelében mozgott az előző esti 650 bázispontos záró után. A magyar CDS-tranzakciók már a szerdai londoni nyitás után átlépték a 680 bázispontos szintet, és a kereskedés korai szakaszában 682 bázispontra drágultak, majd innen tovább emelkedtek.

A szerdára kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi értékű, tízmillió euró ötéves magyar államkötvényre jelenleg csaknem 687 ezer euró éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciókat a londoni piacon. Ez egy nap alatt 37 ezer eurós drágulásnak felel meg. A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, a piaci szereplők annál nagyobbnak tekintik az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.

A magyar CDS-díjszabás először 2009 márciusában járt 600 bázispont feletti csúcsokon, 630 bázispontos akkori rekord középárfolyammal az irányadó ötéves kötvényfutamidőre. Tavaly novemberben újból jóval 600 bázispont feletti rekordokat döntött, 650 bázispont körüli jegyzésekkel. A Lehman Brothers nagybank pénzügyi válságot kirobbantó csődje előtt a magyar CDS-árazások 170 bázispont környékén mozogtak a londoni piacon. Pénzügyi elemzők szerdai értékeléseikben ismét kiemelték a magyarországi kockázati tényezők közül az IMF/EU-megállapodás körüli bizonytalanságot.

A Commerzbank szakértői Londonban szerdán összeállított napi devizapiaci áttekintésükben úgy fogalmaztak, hogy "a magyar kötvénypiacra vetett egyetlen pillantás mindent elárul". A tízéves lejáratú kötvények hozama a korábbi hónapokban 7-8 százalék volt, az elmúlt napokban azonban átlépte a 10 százalékos küszöböt, miközben a CDS-jegyzések is rekordra emelkedtek. A Commerzbank elemzői szerint ez "valószínűleg csak az első benyomás arról", hogy mi fog történni, "ha a magyar kormány nem enged a nemzetközi együttműködés kérdésében". A cég szerint ugyanakkor az IMF-védőháló "egyre valószínűtlenebbnek tűnik", tekintettel "a kormány makacs hozzáállására".

Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető felzárkózó térségi közgazdásza, William Jackson szerdai helyzetértékelésében szintén azt írta, hogy jóllehet "Magyarországról egyre rosszabb hírek érkeznek", az IMF/EU-tárgyalások múlt havi félbeszakadásától a befektetésre ajánlott hitelminősítői osztályzatok megvonásán át a kötvényhozamok emelkedéséig, ennek ellenére is azonban "elenyészőben lévőnek tűnnek" az IMF-megállapodás esélyei. Jóllehet a valutaalappal jövő szerdán informális tárgyalások kezdődnek, ám a jegybanktörvény és a gazdasági stabilitásról szóló jogszabály elfogadása nyomán "a legjobb esetben is halványak bármiféle egyezség elérésének kilátásai" - vélekedett szerdai elemzésében a Capital Economics londoni közgazdásza.

Jackson szerint a magyar kormánynak egyelőre van ideje kivárni, hogy javulnak-e a külső kondíciók, mivel a jegybanknál lévő betétei és a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások államosításából befolyt mintegy 8 milliárd euró fedezi az idei első félévi finanszírozási igényeket. A külső fejlemények azonban azt eredményezhetik, hogy a kormánynak végül nem marad választási lehetősége. Kritikus ebből a szempontból, hogy a magyar bankok finanszírozása erőteljesen függ a nyugat-európai tulajdonos bankok hiteleitől, és a következő tizenkét hónapban a magyar bankszektornak hozzávetőleg 19 milliárd euró devizaadósságot kell megújítania; ez a magyar hazai össztermék (GDP) csaknem 20 százaléka. Ha az euróövezeti szuverén adósságválság teljes körű bankválsággá fajul, és a hitelforrások befagynak, akkor a magyar kormány számára nem marad más lehetőség, mint a visszatérés az IMF-hez - áll a Capital Economics vezető közgazdászának szerdai elemzésében.

Jackson szerint mivel az euróövezeti problémák valószínűleg még tovább mélyülnek, és "nincs jele annak, hogy javulna a magyar gazdaságpolitika hitelessége", a magyar befektetési termékek jó eséllyel "rázós időszak" előtt állnak. A Capital Economics szakértője szerint ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy a magyar jegybank továbbra is kamatemelésekkel próbálkozik a tőkekiáramlás megakadályozása és a forint erősítése végett. A cég jelenleg azzal számol, hogy az MNB ebben a hónapban újabb 0,50 százalékpontos emeléssel 7,50 százalékra emeli alapkamatát.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője szerdai kommentárjában úgy fogalmazott: tekintettel a forintra nehezedő nyomásra, kérdéses, hogy az MNB meddig tud várni a további agresszív kamatemelésekkel. Az RBS ugyanakkor kétli, hogy a magyar jegybank közvetlen agresszív devizapiaci beavatkozással próbálkozna, "különösen egy olyan időszakban, amikor a problémák a szélesebb értelemben vett gazdaságpolitikai hitelességgel kapcsolatosak" - közölte a cég vezető londoni elemzője. (MTI)