Monetáris tanács - csak lassan csökken a háztartások devizahiteleinek állománya
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán tette közzé a pénzügyi stabilitásról készített legújabb jelentését. A monetáris tanács erről kiadott állásfoglalása szerint a belső megtakarítások elégtelensége, a vállalati hitelkínálati korlátok, illetve a bankok jelenlegi árazási gyakorlatának fennmaradása hátráltathatja a gazdasági fellendülést, és ronthatja a hosszú távú növekedést.
A gazdasági fellendülés szempontjából három kockázati tényezőt emel ki a monetáris tanács: tartós marad-e a lakossági megtakarítások növekedése, újraindul-e a vállalati hitelezés, és a bankrendszer milyen gyorsan és milyen mértékben követi a forrásköltségek változását. A pénzügyi stabilitásról készített jelentése szerint a pénzügyi stabilitás kockázatai mérséklődtek az elmúlt időszakban. A háztartások új hitelszerződésein belül nő a forint alapú hitelszerződések aránya.
A bankok a jövedelmezőségük fenntartása érdekében csak fokozatosan és csak részben mérséklik a lakossági ügyfeleik hitelkamatait. A jelentés szerint a bankrendszer stabil, a bankok napjainkban megerősítik a követeléskezelésüket, illetve próbálják átalakítani a rosszul teljesítő adósok a hiteleinek feltételeit. A hitelek átstrukturálása során a a bankok részben növelik a kölcsönök futamidejét, vagy például a törlesztő részlet csökkentését kezdeményezik a rossz adósoknál, de nagyon kevés esetben élnek a nem törlesztett jelzáloghitelek fedezetét jelentő lakás elárverezésével.
A jelentést bemutató szerdai sajtótájékoztatón Tabák Péter, a jegybank pénzügyi stabilitási szakterületének vezetője elmondta: óvatos költségvetési politikát kell folytatni, mivel a magas államadósság és a lakosság jelentős deviza alapú eladósodottsága miatt Magyarország továbbra is sérülékenynek számít. Nagy Márton, a szakterület helyettes vezetője kifejtette: összességében nyereséges volt ugyan tavaly a magyar bankrendszer, de ez leginkább a pénzügyi műveletek, főleg az állampapír-portfólió műveleteinek, a hozamok alakulásának volt köszönhető.
A magyar bankrendszer idén is képes lesz profitot termelni, de ehhez az kell, hogy vagy növelik aktivitásukat, vagy szélesítik a kamatrést, most úgy tűnik, ez utóbbi lehetőséget választják. A stabilitási jelentés szerint a háztartások devizahiteleinek állománya csak nagyon lassan épül le, emiatt a pénzügyi rendszer sérülékenysége csak fokozatosan mérséklődik.
A háztartások hitelállományán belül a devizahitelek részaránya kismértékben csökkent az utóbbi időszakban, napjainkban még így is 70 százalék körül van. A fennálló devizahitel-állomány az átlagosan 13-14 év hátralévő lejárattal bíró jelzáloghitelek magas aránya miatt csak nagyon lassú ütemben épülhet le. Ha a jövőben egyáltalán nem adnának a bankok új devizakölcsönöket, akkor is 2011 végére a mostani állomány csak mintegy 13 százalékkal csökkenne - áll a stabilitási jelentésben.
A nem teljesítő banki hitelek aránya 2009 végére a vállalatoknál 10, a háztartásoknál 8 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan hitelezési veszteségek aránya mind a vállalati, mind a háztartási hiteleknél a 2008. évi 1-ről 2009 végére 2,5 százalék körüli szintre ugrott, ami csak némileg alacsonyabb az MNB korábbi előrejelzésénél.
A jelentés szerint a jegybank szakértői csak a háztartási hitelportfólió lassú tisztulását várják és az év második felétől csak mérsékelten csökken a bankok veszteség rátája is annak ellenére, hogy a makrogazdasági kilátások javulnak. Az MNB prognózisa 2010 második felében már a magyar gazdaság enyhe növekedését várja. A munkanélküliségi ráta növekedése 2010 elején lelassulhat, az év közepétől már csak kissé emelkedik, és a reáljövedelmek csökkenése is mérséklődhet.
