Új perspektívák a közösségi közlekedésben: gazdaságosabban jobbat?
Magyarországon a legszélesebb körben igénybe vett közösségi közlekedési eszköz az autóbusz, melynek használatára a nagyvárosokban mutatkozik a legnagyobb igény. A PwC elemzésének középpontjában ezért a menetrend szerinti helyi, autóbuszos közösségi közlekedés, mint közszolgáltatás áll.
„A tanulmányunk azokat a szempontokat vizsgálta, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy város a lakosai számára megfelelő minőségű és költséghatékony autóbuszos közösségi közlekedést biztosítson” – mondta Radványi László, a PwC Magyarország cégtársa.
A vizsgálat azért is időszerű, mert a helyi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatási szerződések közül több lejár a következő két évben. Az Európai Unió előírásának megfelelően pedig 2017. január 1-jétől a helyközi autóbuszos közlekedés is liberalizálásra kerül, ami szintén változásokat hoz, mivel így a szolgáltatók nyílt európai uniós pályázaton nyerhetik el a közszolgáltatási szerződést.
Jelenleg az autóbuszos közösségi közlekedést a szolgáltatók többsége csak korszerűtlen járműparkkal tudja biztosítani, a rendszer pedig a veszteségek finanszírozásán nyugszik. A tanulmány kiemeli: annak érdekében, hogy a szolgáltatók a helyi és a 2017-es helyközi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatások elnyerésére sikeresen pályázhassanak, növelniük kell szolgáltatásuk színvonalát és működési hatékonyságukat.
A menetrend szerinti autóbuszos közösségi közlekedés rendszerében elkerülhetetlen átalakításokra van szükség. A helyi autóbuszos közösségi közlekedés piaci liberalizációja ez idáig nem hozott igazi változásokat, nem beszélhetünk tényleges, piaci alapú versenyhelyzetről. Önmagában a helyközi közlekedés piaci liberalizációjának folyamata nem oldja meg az évtizedek folyamán elavult rendszer problémáit. A változás útjában áll a szinte általános gyakorlattá vált pályáztatási szisztéma, amely nem biztosít megfelelő felkészülési időt a lehetséges szolgáltatóknak. Szintén problémát jelent a transzparencia hiánya, az alacsony színvonalon megrekedt szolgáltatás, valamint a rövid időtartamra kötött közszolgáltatási szerződések, amelyek akadályt jelentenek az új autóbuszok beszerzésében, mivel rövid idő alatt nem biztosított azok megtérülése.
Megyei jogú városaink menetrend szerinti autóbuszos közlekedési szolgáltatásait megvizsgálva két modellt különböztettünk meg. Az egyik, amikor az önkormányzati tulajdonban álló közlekedési vállalat belső szolgáltatóként látja el a személyszállítási közszolgáltatást, a másik esetében pedig egy meghatározott Volán társaság végzi mindezt. A belső szolgáltatói modellben az önkormányzat közlekedési vállalata elláthatja a helyi közösségi közlekedéshez kapcsolódó valamennyi feladatot. Ezzel találkozhatunk Kaposváron, Pécsett és Miskolcon, emellett 2015 szeptemberében Tatabánya város önkormányzata is saját, helyi személyszállítási közszolgáltatást ellátó társaság létrehozásáról döntött. A közszolgáltatási feladatok egy része piaci szereplőnek is átadható, ez történt például Debrecenben, ahol már 2009 óta közszolgáltatási szerződéssel rendelkező operátor végzi a városi közösségi közlekedés biztosításához szükséges autóbuszok rendelkezésre tartását. Ez azért lehet célszerű, mert így olyan szolgáltató látja el a feladatot, aki eredményesség alapú tevékenységet végez és a hatékony működésben érdekelt.
A szolgáltatás minőségének javítása érdekében és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével a közelmúltban a legtöbb megyei jogú városban megkezdődött az autóbusz-állomány megújítása. Kecskemét 2013-ban 25 darab csuklós dízel hibrid autóbuszt vásárolt, Kaposvár 2015. év végén sűrített földgázzal üzemelő (CNG), környezetkímélő buszokra cserélte teljes járműparkját, Szegeden szintén CNG autóbuszok vesznek részt a közösségi közlekedésében. Debrecen pedig 140 darab autóbuszból álló, EURO 5-ös környezetbarát motorokkal ellátott, egységes járműparkkal rendelkezik 2009 óta.
A tényleges versenyhelyzet kialakulásához új piaci szereplők megjelenésére van szükség, akik az elkényelmesedett szolgáltatók számára is ösztönzést jelenthetnek. Ezáltal a régi és új piaci szereplők is motiválttá válnak abban, hogy tevékenységük színvonalának növelésével, költséghatékonyabb, környezettudatosabb működéssel, valamint szélesebb körű igényfelméréssel tegyék vonzóbbá szolgáltatásukat.
Ha a szükségessé vált, rendszerszintű átalakítás megvalósul, akkor van realitása annak, hogy a közösségi közlekedés nyertesei a hazai szolgáltatók mellett az utasok, rajtuk keresztül pedig a települések lesznek, és a helyi menetrend szerinti autóbuszos közösségi közlekedés elindul a fejlődés útján.
Az autóbuszos közösségi közlekedés helyzetértékelése során a PwC szakértői meghatározták azokat a témaköröket, amelyek kulcsfontosságúak a rendszer megújítása szempontjából. Ezért a tanulmány részletesen tartalmazza:
- a menetrend szerinti, helyi autóbusszal végzett közösségi közlekedés modelljeinek, és az egyes modellek gazdasági hatékonyságának összehasonlítását,
- a szolgáltatás elnyeréséhez szükséges pályázati rendszer vizsgálatát,
- a költséghatékonyság és minőségi elvárások érvényesítését a helyi menetrend szerinti autóbuszos személyszállításban,
- valamint a környezetvédelmi szempontok megvalósítását a közösségi közlekedésben.
