Orbán: helyreállt a bizalom a gazdaságunk iránt
A kormányfő az interjúban - amelyet azután adott, hogy a kabinet első olvasatban megtárgyalta a jövő évi költségvetés tervezetét - óriási sikernek nevezte az Európai Bizottság döntését, majd hozzátette, korábban szerinte méltánytalanul helyeztek kilátásba büntetést Magyarországgal szemben. "Mi azonban kitartottunk a saját igazunk mellett, a saját gazdaságpolitikánk mellett, és bebizonyítottuk, hogy az igenis jó, az európai érdekekkel egyező gazdaságpolitika, és ezt a kilátásba helyezett büntetést eltörölték" - fejtette ki, hozzáfűzve, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének folyamata a következő év márciusában fejeződhet be, de "innentől kezdve jó irányba mutat, egyenes az utunk".
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó hivatalos tárgyalásokról szólva Orbán Viktor azt mondta: "mi holnap reggel is szívesen megkezdünk egy korrekt tárgyalássorozatot, de egyelőre ennek a feltételei még nem jöttek létre; talán június elején létrejönnek, amikor a jegybanktörvényt a magyar parlament módosítja. Abban bízunk, hogy utána a tárgyalássorozat már gyorsabban haladhat előre". Arra a kérdésre, hogy Magyarország meddig képes IMF-védőháló nélkül is a saját lábán állni, azt felelte, bármeddig, az ország mindenképp megáll a lábán. Arra, hogy a hitelek megújításához szükséges forrásokhoz milyen magas kamatokkal jutunk hozzá, a válasz úgy szól, hogy ha van IMF/EU-megállapodás, akkor alacsonyabb kamatokkal, ha nincs, késik, húzódik, akkor drágábban - fejtette ki, hozzátéve, hogy ezért minden józan ember szerint minél hamarabb meg kell kötni az elővigyázatossági megállapodást.
Hozzátette, ha a korábban felvett hitelek kamatait nem kellene fizetni 2013-ban, a magyar büdzsé 1,8 százalékos többlettel zárna, a kamatfizetés miatt azonban a hiány 2,2 százalék lesz. Vagyis ha "az előző nyolc év kamatterhei nem nyomnák a vállunkat, akkor ma kizárólag pozitív hírekről, fejlesztésekről, lehetőségekről, jövőről, beruházásokról, új ösztöndíjrendszerről beszélgethetnénk" - mutatott rá.
A miniszterelnök ismét kiállt az egykulcsos adórendszer mellett, közölve, hogy szerinte nincs értelme visszatérni a régi, sávos szisztémához, az ugyanis tönkretette az országot. Kitért az áfára, amellyel kapcsolatban megjegyezte, szeretné a mostani három kulcsot "még negyedik, ötödik kulccsal is színesíteni, különösen a luxustermékek irányába, de ehhez még egy küzdelmet az Európai Unióban meg kell sikeresen vívnunk".
Szólt az új nemzeti konzultációról is - amelynek során elsősorban munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdésekben kéri ki a kormány az emberek véleményét -, és reflektált arra a bírálatra, amely szerint a kormány csak önigazolást vár a kérdőívektől. Azt mondta, minden ügy, amelyben kérdést tesz fel a kabinet, az valódi kérdés és nyílt ügy. "Komolyan veszem az embereket, valóban kíváncsi vagyok a véleményükre" - jelentette ki. Példaként említette, hogy a kérdések között szereplő szociális szövetkezetekről szóló rendeletet sem írta alá, mert nem találta azt meggyőzőnek, és közölte, a jogszabályt csak a konzultáció végeztével véglegesítik.
A tervek szerint a válságadókat kiváltó új, állandó adónemeket firtató felvetésre azt mondta: a 2010-ben bevezetett bank- és válságadókat sem tudták áthárítani a pénzintézetek és a nagyvállalatok az emberekre, ezért "biztosan találunk majd olyan megoldást, hogy ez a jövőben se sikerülhessen".
A miniszterelnök szerint az adatok azt mutatják, hogy ütemesen, jól halad az ország a tíz év alatti egymillió új munkahely programjának végrehajtása irányába. Orbán Viktor azonban úgy véli, nem az a jó kérdés, lehetséges-e egymillió munkahelyet létrehozni, hanem az, hogy lesz-e 5-5,5 millió dolgozó, adófizető, nélkülük ugyanis nem lesz kiszámítható, biztonságos élet, gazdasági rendszer az országban.
A kormányfő kiállt a minimálbér-emelés mellett is - amelyre szintén rákérdez a kabinet a nemzeti konzultációban -, felvetette azonban, hogy ezzel párhuzamosan csökkenteni kellene a munkavállalók után fizetendő járulékokat is, és - mint fogalmazott - készen áll arra, hogy ebben "egy jelentős áttörést hajtsunk végre", amelyhez "radikális intézkedésekre" lenne szükség. Az erről szóló döntéshez ugyanakkor megvárja a konzultáció, a soron követekező Európai Tanács-ülés és a júniusi görögországi választások eredményét, utóbbi ugyanis jelentősen befolyásolja az európai gazdasági állapotokat - jelezte.
"Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy Magyarország olyan ország legyen, ahová vissza fognak jönni a magyar fiatalok. Ebben én hiszek, erre látok esélyt. Magyarországnak kell még néhány év, öt-tíz év, és jobb ország lesz, jobb életet nyújtó, boldogabb ország lesz, mint azok, ahová most elmennek a fiatalok, és akkor vissza fognak jönni" - fejtette ki véleményét a sok fiatal által tervezett elvándorlással kapcsolatban. (MTI)
