A magyar cégek félelme: honnan lesz szakemberük?
A PwC Magyarország munkatársai ötödik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ).
A megkérdezett vezérigazgatók közel háromnegyede (72%) arról számolt be, hogy cégének helyzete javult az elmúlt egy év során. A pozitív folytatásban is hisznek: 84 százalékuk úgy véli, képesek lesznek növekedni a következő 12 hónapban. A globális és a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban is bizakodóak a vezetők, 54%, illetve 59%-os arányban.
„Öt éve indítottuk el a magyarországi felmérést, és most először tapasztaljuk azt, hogy kismértékben ugyan, de bizakodóbbak a hazai vezérigazgatók, mint társaik világszerte. Azt is érzékeljük azonban, hogy komoly gátját látják a növekedésnek: szakembereket, szakmunkásokat kellene megtartaniuk és toborozniuk ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak a gyorsan változó üzleti környezetben. A válaszadó hazai cégvezetők a technológiai fejlődést tartják az egyik legfontosabb globális trendnek, de az üzletmenetükbe jellemzően csak olyan klasszikus elemeket építenek be, mint az ügyfélkapcsolatkezelő-rendszerek, adatelemzés és a közösségi médiában történő kommunikáció. Vagyis kihívások, ugyanakkor további lehetőségek is adódnak még bőven a hazai üzleti szféra számára” – összegzi a felmérés főbb üzeneteit Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.
Mely piacok felé tekintenek a vezérigazgatók?
A felmérés azt mutatja, hogy a hagyományos célpiacok vonzereje továbbra sem csökken. Míg globálisan ismét az USA, Kína és Németország a legvonzóbb befektetési célpontok, addig Magyarországon a vállalatvezetők Németországot tartják a legjelentősebb célpiacnak (38%). Dobogós helyet ért el Románia (21%), valamint Oroszország (16%); a régióban Szlovákia, Ausztria és Csehország kap még egyre nagyobb figyelmet az itthoni vezetőktől.
Jövőkép és aggályok
A kutatás kitér a várható politikai, gazdasági és kereskedelmi trendekre is, azt vizsgálva, hogy a globalizáció lesz-e továbbra is a meghatározó irány vagy inkább a „töredezettség” jellemzi a jövőt.
A válaszokból az látszik, hogy a globalizáció helyett a vállalatvezetők többsége egy többpólusú világ létrejöttét vizionálja: többféle érték-, valamint jogrenddel, gazdasági és kereskedelmi modellekkel. Egy dolog lesz szerintük csupán egységes: az internethez való szabad és nyílt hozzáférés.
A vállalatvezetők szerint a két legmeghatározóbb globális trend, amely befolyásolja majd működésüket a közeljövőben: a technológiai fejlődés, illetve a demográfiai változások. Míg világszerte a vezérigazgatók többsége elsősorban a túlszabályozottságtól (79%), illetve a geopolitikai bizonytalanságtól (74%) tart, addig Magyarországon a vezetők – elsöprő többséggel – a szakemberhiányt vélik a legnagyobb fenyegetettségnek (85%).
„Örömteli, hogy a 6,5% körüli munkanélküliségi mutatónk az egyik legjobb jelenleg az EU28 tekintetében. Ugyanakkor az érem másik oldalát is meg kell vizsgálnunk: több ezer fő hiányzik itthon az IT-ágazatból, a szolgáltató központokból, az egészségügyből, nem is beszélve a vendéglátóiparról és az építőiparról, ahol egyre komolyabb a szakemberhiány. Eljutottunk odáig, hogy a jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét, és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja. Mindezt érzékelik a cégvezetők is természetesen, a kutatási adatok szerint például, míg a tavalyi évben csak 62%-uk jelölte meg a szakemberhiányt jelentős problémának, idén ez a szám 85%-ra emelkedett, és ez lett a vállalatvezetők szerint a legnagyobb veszély, ami fenyegeti a sikeres működésüket” – mondta Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.
Sikertényezők
A szakemberhiány azért is aggasztja különösen a vezérigazgatókat, mert 54%-uk létszámbővítést tervez. Ez jelentős növekedés a tavalyi eredményhez képest; akkor a vezérigazgatók csupán 42%-a mondta, hogy növelné alkalmazottainak számát.
Az utánpótlás szükségességét és a munkaerő-megtartási gondokat felismerve az anyagi kompenzáción felül egyre több vállalati intézkedés irányul a tehetségek megtartására. Már ugyanakkora szerepe van például a munkahelyi kultúra formálásának a tehetségmenedzsmentben, mint a fizetésnek és az anyagi ösztönzőknek (42%), illetve előtérbe került a vezetői utánpótlás biztosítása is (41%).
A vezérigazgatók szerint vállalatuk stratégiájára az ügyfelek (98%), a versenytársak (96%), a munkavállalók (95%), a kormány és szabályozói hatóságok (95%), illetve a beszállítók (92%) vannak a leginkább hatással. Vagyis a munkavállalók bekerültek a vállalatok legfontosabb érintettjei közé.
Az érintetti elvárásoknak való megfelelés, egyszóval a siker érdekében a szervezetek a következő kiemelt területeken változtatnak: új, fenntartható termékek és szolgáltatások kialakítása (88%), brandépítési, marketing és kommunikációs tevékenység (82%), valamint a munkavállalók jogaival és jóllétével kapcsolatos intézkedések (81%). Ezzel párhuzamosan a technológia szerepe is bővül: a hazai vezérigazgatók 77%-a használná a technológiát a szélesebb körű érintetti elvárások felmérése, illetve az azoknak való megfelelés érdekében. A leginkább megtérülő megoldások között klasszikus elemeket említenek, mint például a CRM-rendszerek és a közösségi média használata. Globálisan már előremutatóbb a helyzet: a vezetők nagyobb arányban hisznek az adatelemzésben és az innovációban.
„A megkérdezett vezérigazgatók többsége egyetért abban, hogy a siker kritériumai megváltoznak a jövőben. A pénzügyi mutatókon kívül saját eredményességüket leginkább a munkavállalói visszajelzések alapján értékelik, közel 60%-uk nyilatkozott így. Emellett a vezetők 37%-a véli úgy, hogy sikerük megítéléséhez az ügyfelek lojalitása és visszajelzései is kulcsfontosságú mutatószámok” – mondja Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.
