Elemzők: lassult a bérnövekedés üteme
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint tavaly január-novemberben 2,7 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek és a családi kedvezmény nélkül számított nettó keresetek is az egy évvel korábbihoz képest. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője hangsúlyozta: novemberben átlagosan 1,1 százalékkal nőttek a bruttó átlagbérek az előző év azonos időszakához képest, ennél a korábbi hónapokban erősebb volt a dinamika. A havi rendszeres bérek növekedését tekintve viszont maradt a kedvező trend, így a lassulás várhatóan csak átmeneti.
A szakértő szerint a lassulás oka az lehet, hogy a nem havi rendszerességű kifizetések novemberben nagyon erőteljesen visszaestek, elsősorban a költségvetési szektorban dolgozóknál. Ha a novemberi adatok csak egyszeri hatást mutatnak, és decembertől újra a megszokott 2-3 százalékkal bővülnek a bérek, akkor a kedvező trend folytatódhat, tovább emelkedhetnek a bruttó bérek, és ez erősítheti a háztartások fogyasztását - mutatott rá. A tavaly decemberi adatoktól függően a 2014-es átlagos reálbér-növekedés akár 3 százalék is lehet, ami alátámasztja azokat a várakozásokat, hogy az idén a GDP növekedését a lakossági fogyasztás fogja segíteni - tette hozzá Ürmössy Gergely.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában szintén rámutatott, hogy a bérnövekedés üteme lassult novemberben, de egyelőre nem jelentős a változás, és fennmaradt az a kedvező tendencia, hogy bár lassan, de tovább nőtt a versenyszférában a foglalkoztatás. Az átlagos reálkereset 1,8 százalékkal emelkedett novemberben, ez régóta a legvisszafogottabb ütem. A január-novemberi időszakban a 2,7 százalékos bérnövekedés és a 0,2 százalékos átlagos árcsökkenés mellett 2,9 százalékos volt a reálkereset éves emelkedése - fejtette ki az elemző.
A szakember úgy látja, hogy a javuló foglalkoztatás és az emelkedő keresetek a továbbiakban is segíthetik a háztartások fogyasztásának bővülését, ugyanígy hathatnak a devizahiteles elszámolások és a lényegesen alacsonyabb üzemanyagárak is. Ha a kilátásaikat tartósan kedvezőbbnek látják a háztartások, erősebb lehet a fogyasztás bővülése, ellenkező esetben csak óvatosabb lehet a dinamika. Utóbbira a forint gyengülése, kedvezőtlen kormányzati intézkedések, vagy a bizonytalan gazdasági kilátások adhatnak okot a háztartások egyes csoportjainál - fogalmazott kommentárjában Török Bálint.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében kiemelte, hogy huszonhárom hónapja folyamatos a reálbérek emelkedése. A közfoglalkoztatás nélkül a reálkeresetek tavalyi tizenegy havi növekedése elérte az 5 százalékot. Ezen belül a versenyszektorban 4,6, a közszférában 5,8, a nonprofit szervezeteknél pedig 6,6 százalékos reálkereset-bővülés következett be átlagosan. A közfoglalkoztatásban dolgozók reálkeresete is emelkedett 1,8 százalékkal. A családi adókedvezmények, a növekvő bruttó és nettó bérek, a csökkenő árak, és az így tovább emelkedő reálbérek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a háztartások anyagi helyzete megerősödjön, az élénkülő belső kereslet pedig tovább segíti a magyar gazdaság növekedését - hangsúlyozta a tárca.
