A végtörlesztés számai: mennyibe került a bankoknak mindez?
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kedden közzétett adatok alapján a már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 1.073,7 milliárd forint, az ügyfeleknek azonban ebből a fix árfolyamon csak 776 milliárd forintot kellett kifizetniük január végéig. A fedezetüket igazoló további ügyfelek piaci árfolyamon még további 145 milliárd forintnyi deviza alapú hitelt kívánnak végtörleszteni.
A végtörlesztés a felügyelet honlapján szerdán közzétett gyorselemzés szerint összességében 1.074 milliárd forinttal csökkentette a pénzintézetek hitelállományát (a mindenkori aktuális árfolyamon számolva), ami eddig 298 milliárd forint bruttó veszteséget okozott, a már igazolt fedezettel bíró hitelek végtörlesztése pedig további mintegy 38 milliárd forint veszteséget okozhat. Mivel ennek mintegy 30 százalékát a hitelintézetek a 2011. évi bankadóból leírhatják, valós nettó veszteségük valamivel 210 milliárd forint felett lehet majd.
A veszteségek egy része a PSZÁF szerint a forint árfolyamának – részben a végtörlesztés hatására bekövetkezett – gyengüléséből adódott. A végtörlesztés koncepciójának elfogadásakor, illetve annak hatályba lépésekor érvényes árfolyam (euró: 289,73 forint; svájci frank 237,05 forint) alacsonyabb volt, mint azon átlagárfolyam, amelyen a végtörlesztések ténylegesen megtörténtek, ami közel 20 százalékkal növelte a bankok veszteségét.
Egyes bankok devizapozíciójuk kinyitásával védekeztek a végtörlesztésről szóló bejelentés óta bekövetkezett árfolyamgyengülés ellen, és így mérsékelni tudták további veszteségeiket. A veszteség a bankszektor eszközarányos jövedelmezőségét (ROA) 0,7 százalékponttal, a tőkearányos jövedelmezőséget (ROE) 7,3 százalékponttal rontja. A veszteség a bankok tőkemegfelelésére is jelentős hatással van, a végtörlesztés a kompenzáció ellenére 0,9 százalékponttal csökkentette a szektorszintű tőkemegfelelést.
Ténylegesen azonban nem csökkent a tőkemegfelelési mutató, ami a nyereséges bankoknál keletkező negyedik negyedéves eredményeknek köszönhető. A fióktelepek esetében a jövedelmezőség nehezebben, a tőkemegfelelés pedig egyáltalán nem értelmezhető. A szövetkezeti hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében félrevezető lenne szektorszintű eredmény- és tőkehatást számítani, mivel a szektorátlag nagyon alacsony értéket mutat, ugyanakkor a devizahitel állomány – és ezzel a végtörlesztések - koncentráltsága miatt a devizahitelezésben érintett néhány szereplőt jelentős veszteség érte - állapítja meg a felügyelet.
A lakosság szeptember végén még 5.600 milliárd forintnyi jelzálogfedezetű devizahitel-állományának forintban számítva valamivel több mint 19 százalékát, devizában számítva 18,2 százalékát törlesztette kedvezményes árfolyamon. A már törlesztett 18,2 százalékon felül további (devizában számolva) 3,3 százalék hitel kiegyenlítéséhez szükséges fedezet meglétét igazolta a lakosság. A végtörlesztések száma és volumene decemberben és januárban volt a legjelentősebb, és a legtöbb hitelt, a megelőző hetek átlagának több mint háromszorosát, az utolsó héten fizették ki.
A végtörlesztések megoszlása az intézmények között nem egyenletes. Január végéig a bankoknál a hitelállomány 19, a szövetkezeti hitelintézeteknél közel 18, a fióktelepeknél 14, míg a pénzügyi vállalkozásoknál 9 százalékát fizették vissza. A bankoknál és a fióktelepeknél a várakozásoknak megfelelően a legnagyobb mennyiséget a svájci frank alapú hitelek végtörlesztése tette ki, a frank hitelek 20,7 százalékát fizették vissza, a japán jen alapúaknak pedig 19,4 százalékát, utóbbiak állománya azonban lényegesen kisebb volumenű, mint a frank hiteleké. Az euró alapú hitelek nagy részét 2008 után folyósították 250 forintos euró árfolyam fölött, így az adósok többsége nem volt jogosult végtörlesztésre, ennek megfelelően csak a hitelek 1,5 százalékát fizették vissza a program keretében.
A kiváltó hitelek a megvalósult végtörlesztések mintegy negyedét finanszírozták, a többit egyéb megtakarítások felszabadításával fedezte a lakosság. A gyorselemzés szerint 2011. szeptember vége óta megnőtt a biztosítások visszavásárlása, a hosszú távú trendhez képest 41,5 milliárd forinttal. A befektetési alapok jegyeiből a trendhez képest szintén lényegesen többet - 110 milliárd forintot - váltottak vissza a végtörlesztés kezdete óta, mint az azt megelőző időszakban. A banki betétállomány január végéig több mint 100 milliárd forinttal csökkent szeptember végéhez képest, és jelentősen megnőtt az ingatlanpiaci tranzakciók száma is. Mivel az ingatlaneladások értéke a vevő oldalán részben megtakarításokból történt, a becsült ingatlanpiaci tranzakcióknak a felével, mintegy 50 milliárd forinttal számolt a PSZÁF a végtörlesztés forrásaként.
Így összességében a végtörlesztett 776 milliárd forint mintegy kétharmadát magyarázza a pénzügyi és egyéb megtakarítások csökkenése. További forrást jelenthetnek a külföldről hazahozott betétek, amelyekről jelenleg még nem áll rendelkezésre adat. Ennek igénybevételére utalhat ugyanakkor az, hogy a végtörlesztés időszakában a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint jelentősen nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány – vélelmezhetően a devizabetétek forintra váltása következtében. A végtörlesztéshez minden bizonnyal igénybe vette a lakosság a korábban készpénzben tartott megtakarításokat is - állapítja meg a felügyelet. (MTI)
