Közösségi finanszírozás: novembertől megnyílik az uniós piac a hazai crowdfunding szolgáltatók számára
Izgalmas évek következhetnek közösségi finanszírozás szempontjából 2021. november 10-től kezdődően: ekkortól kell ugyanis minden EU-tagállamnak közvetlenül alkalmaznia az (EU) 2020/1503. sz. rendeletét, amely a közösségi finanszírozás egységes, uniós szintű szabályanyagát hozza létre. Dr. Ferenczy Balázs, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy a már működő platformszolgáltatók nemzeti engedélyeiket a rendeletnek megfelelő engedélyekre váltsák át, és ezáltal határokon átívelő szolgáltatást is nyújtsanak az Unió területén.
Ennek köszönhetően a már engedéllyel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szolgáltatók óriási növekedési potenciál elé nézhetnek, de azok számára is hatalmas lehetőséget jelent az új szabályozás, akik még csak most szeretnék elindítani közösségi finanszírozási szolgáltatásukat. Nekik ugyanis a 2022 novemberéig tartó átmeneti időszak elég időt biztosíthat az engedélyek megszerzésére és az internet alapú platformfejlesztésre, ahol a befektetők vállalkozásfinanszírozási szándékai összepárosíthatók a projektgazdák forrásigényével, elképzeléseivel.
Fontos változás, hogy a széttöredezett nemzeti szabályozásokat egységes szabályanyag váltja fel, illetve, hogy a tevékenységet engedélyező hatóság nem az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), hanem a szolgáltató letelepedési helye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatósága lesz, hazánk esetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely széles körű és kiterjedt ellenőrzési jogkörrel fog rendelkezni a közösségi finanszírozási szolgáltató tevékenysége fölött. Így dönthet többek között a projektgazda által meghirdetett finanszírozási ajánlat több napra történő felfüggesztéséről, bírság megállapításáról vagy akár a tevékenységi engedély visszavonásáról is. Az ESMA jogosítványai többek között a közösségi szolgáltatók nyilvántartására, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozástechnikai sztenderdek kidolgozására, az illetékes hatóságokkal történő szoros együttműködésre, valamint statisztikai adatok összegyűjtésére és publikálására terjednek ki.
Dr. Ferenczy Balázs az új szabályozás kapcsán többek között azt is kiemeli, hogy miután a közösségi finanszírozási platformokon forgalmazott pénzügyi termékek sem típusaikban, sem kockázataikban nem azonosak a hagyományos befektetési, vagy a megtakarítási termékekkel, az uniós rendelet előírja, hogy a szolgáltatók belépéskori tudástesztnek vessék alá a leendő befektetőiket. A szolgáltatóknak továbbá arra is figyelmeztetniük kell őket, hogy a nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások számukra megfelelőek-e. A jelentős kockázatok miatt – amelyek adott esetben a befektetett összeg nagy részének, vagy teljes egészének elvesztését is eredményezhetik – a rendelet előírja, hogy amennyiben egy tapasztalatlan befektető tervezett befektetése meghaladja a rendeletben meghatározott limitet, a közösségi finanszírozási szolgáltatónak többek között biztosítania kell, hogy a befektető kockázati figyelmeztetést kapjon, és hogy kifejezett hozzájárulásáról nyilatkozzon a közösségi finanszírozási szolgáltató számára.
A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője szerint bizakodásra ad okot, hogy 2021. május 28-án már megjelent a Magyar Közlönyben az uniós rendeletet a magyar jogszabályokkal összhangba hozó, a fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi LVIII. törvény. A törvénymódosítás az uniós rendelet által kikövezett úton halad: a közösségi finanszírozási szolgáltatást a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) alatt végzendő önálló tevékenységként definiálja, amely nem tartozik sem a Befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló törvény (Bszt.), sem a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról rendelkező törvény (Hpt.) hatálya alá. A tevékenységet teljeskörűen az MNB engedélyezi és felügyeli.
