Orbán: olcsó energiára és szakképzett munkaerőre van szükség

A kormányfő úgy vélekedett, hogy Európa versenyképessége két okból csökkent: részben azért, mert segélyalapú társadalmak jöttek létre Nyugat-Európában. Megjegyezte, ilyen volt Magyarországon is, de ennek "véget vetettünk az elmúlt négy évben". A másik okként azt említette, hogy az Egyesült Államok az elmúlt két-három évben olyan technológiai fejlesztéseket hajtott végre, amelyekkel az egyharmadára csökkentette a villamos-energia árát. Ezért szerinte ma egy energiaigényes tevékenységet folytató vállalkozó, illetve egy világcég nagy valószínűséggel Amerikát fogja választani.

"Tehát nekünk két dolgot kell csinálnunk, szakképzett, dolgozni akaró embereket kell kinevelnünk az iskoláinkban, és olcsó energiát kell előállítanunk, nemcsak a lakásokban, hanem az ipar részére is" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: Magyarország mind a két területen úttörő ma Európában. Orbán Viktor arra felvetésre, hogy Magyarország nem energia-nagyhatalom, közölte: "azért nukleáris erőművek tekintetében jól állunk". Magyarország nagyon nagy szaktekintélynek örvend, a világ számos országa ide küldi a szakembereit továbbképzés céljából - fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette: "nekünk van egy nemzetközileg elismert, komoly szakembergárdánk, ráadásul Paks alkalmas arra, hogy bővíteni lehessen, és ennek a költségeit elő tudtuk teremteni egy Magyarország számára ritkán látható, kedvező finanszírozási formában". Kifejtette, úgy gondolja, hogy nukleáris energiában továbbra is vezető szerepet fog játszani Magyarország Közép-Európában. A hazai energiaforrásokról - szakemberekre hivatkozva - azt mondta: vannak olyan gáztartalékok, amelyeknek a kitermelése a mai technológia mellett nem éri meg, de 10-15 év múlva lesznek olyan kitermelési technikák, amelyekkel a kedvezőtlen talajszerkezetben levő gázt is ki fogják tudni nyerni.

A miniszterelnök közölte: a visszavásárolt gáztározókkal Magyarországon - közép-európai méretekkel mérve - egy kifejezetten nagymennyiségű tározókapacitás áll rendelkezésre, így a gázüzletben a tározó ágon az ország részt fog venni. Szólt arról is, hogy a hónap végén átadják a Szlovákia felé megépített gázvezetéket, amely először teremt arra lehetőséget, hogy északi irányból nem orosz forrásból származó gáz is beérkezhessen az országba. Hozzátette, a román és a horvát féllel történt megállapodás eredményeként kétirányú lesz a gázszállítás az országok között.

"Ha ez létrejön, akkor Magyarország az energiapiacon jelentős szerepet játszó ország lesz" - mondta, hangsúlyozva, hogy a kormányzati politikának eddig is része volt és a következő években is része lesz annak elérése, hogy Magyarországon legyen Európa legolcsóbb energiája. "A kérdés csak az, hogy megkapjuk-e a választóktól a bizalmat" - jegyezte meg. A miniszterelnök a közmunkaprogramról szólva kifejtette: "aki lebecsüli a közmunkát, az lebecsüli a közmunkást is. Nekem meggyőződésem az, hogy aki a munkáját tisztességgel elvégzi, annak kijár az elismerés és a tisztelet".

"A magyar jövő szempontjából az egyik legfontosabb és legsikeresebb programról beszélünk" - hangsúlyozta Orbán Viktor. Az emberek tömegével jelentkeznek közmunkára - mondta, hozzátéve: ma 100 ezerrel több embernek tudnának közmunkát adni, ha ehhez lenne elegendő forrás. Közölte: ma 200 ezren dolgoznak közmunkában, és van még 100 ezer olyan ember, aki segélyt kap, pedig el tudna menni, és el is akarna menni dolgozni.

"Nekem föltett szándékom, hogy a következő ciklusban annyi közmunkára alkalmas forrást, pénz teremtünk elő, hogy mindenki el tudjon menni, ha máshova nem, akkor közmunkára dolgozni" - hangoztatta a miniszterelnök, megjegyezve: "az is fontos, hogy a közmunkából körülbelül nyolc százaléka az embereknek át tud lépni a piaci munkaerő világába".

Orbán Viktor szerint "az egy szívderítő dolog", hogy 1992 óta nem dolgoztak annyian, mint most. Hozzátette: ebből is látszik, hogy az ország jobban teljesít. Úgy vélekedett: nem irreális a kormánynak az a törekvése, hogy elérjék a teljes foglalkoztatottságot. "Ha föl tudnák menni négymillióról ötre, akkor közel vagyunk, talán el is érjük a teljes foglalkoztatottságot" - fogalmazott. A miniszterelnök a mezőgazdaságról kifejtette: szükség van a kicsi családira és a hatalmas, több száz embert foglalkoztató üzemekre egyaránt. "Egy cöveket ütöttünk le (...) ahhoz tartani kell magunkat" - szögezte le a kormányfő.

Ez pedig az, hogy a termőföld 80 százaléka a kis- és középbirtokosokhoz kell, hogy kerüljön, és csak 20 százaléka maradhat a hagyományos nagybirtokrendszerben - hangsúlyozta. Orbán Viktor a megyék jövőben szerepéről szólva közölte: miután a nagyintézmények működtetését a megyéktől átvették állami tulajdonba és irányításba, a megyéknek az lesz a feladatuk, ami egyébként eredetileg is lett volna: az, hogy a megyékben működő települések érdekeit összehangolják.

"Mi adunk fejlesztési forrásokat, de mi nem akarjuk eldönteni, hogy a megye melyik sarkában érdemes és igazságos fejlesztéseket végrehajtani" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: ezt rábízzák a választott testületekre. Hangsúlyozta: azért, hogy a nagyvárosok "ne nyomják agyon" a kistelepüléseket, elkülönített forrást kapnak a megyei jogú városok, illetve a nem megyei jogú városok és a falvak. A döntéseket helyben fogják meghozni, a kormányzat csak azt kéri, hogy készítsenek fejlesztési terveket - mondta Orbán Viktor.     (MTI)