Itt a kormányzati kontra-kamat
A jegybank monetáris tanácsa hétfőn 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A monetáris tanács megítélése szerint monetáris szigorítás hiányában fennáll annak a veszélye, hogy az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak, és a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járnak.
Az NGM közleményében rámutat: a kormány szerint az idei 4,5 százalékos helyett 2011-ben 3,5 százalékos infláció várható, tehát az infláció csökkenő trendpályán mozog. Az NGM ezért azon az állásponton van, hogy az MNB döntése, bár nem volt váratlan a piacokon, mégis indokolatlan és hatástalan. A novemberit követő újabb, 25 bázispontos kamatemelés a forint piacán szinte semmilyen, a jegybank által várt pozitív hatást nem váltott ki, sőt a december 20-án megfigyelhető gyengülés is tovább folytatódott - emlékeztetnek.
A közlemény felsorakoztatja azokat a tényeket, amelyek a szaktárca álláspontja szerint a kamatemelésnek ellentmondanak. Eszerint az idén Magyarország biztonságosan tartja a 3,8 százalékos költségvetési hiányt. Megjegyzi, hogy ezzel a teljesítménnyel az európai uniós tagok közül az ötödik legalacsonyabb deficitjével rendelkezik.
A tények közé sorolják azt is, hogy az idén a GDP tervezett 0,9 százalékos csökkenése helyett 1 százalékos növekedése várható. A háztartások fogyasztása 4 év után először kezd pozitív trendet mutatni. Emellett a fogyasztói árak esetében nem bizonyítható, hogy megjelentek volna az ágazati különadók. A kormánynak pedig megvannak az eszközei arra, hogy ne háríthassák az emberekre a társadalmi szolidaritás elvén alapuló különadókat. A kormány számításai szerint a 2010-es 4,5 százalékos helyett 2011-ben 3,5 százalékos infláció várható - emeli ki továbbá a közlemény. A 2011-re várható pénzügyi és gazdasági folyamatok sem indokolják az alapkamat emelését - hangsúlyozzák.
A jövő évre tervezett 3 százalék alatti deficit minden mértékadó elemző szerint korrekt és reális, azzal 2011-ben is az EU 27-ek ötödik legalacsonyabb deficitjével számol Magyarország. Egyúttal Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen olyan EU-s tagállam, ahol jövőre az államadósság szintje csökken - jelzik. A szaktárca aláhúzza azt is, hogy Magyarországon 2011-2013 között biztonságosan beállítható a 3 százalék alatti államháztartási deficit, amelyet a fokozatosan javuló gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, emelkedő beruházások és a kormány által megindított strukturális reformok alapoznak meg. Mindezek fényében a Nemzetgazdasági Minisztérium nem ért egyet az MNB újabb kamatdöntésével - erősíti meg a közlemény.
