100.000-et buknak a kisemberek ezzel a döntéssel

Sok kisebb megtakarító egyszerűen megszokásból hagyja a pénzét ugyanannál a banknál, ahol a fizetése érkezik, ahonnan az utalásai mennek, és ahol a hitele vagy csoportos beszedése van. Csakhogy ez a kényelem sok esetben súlyos tízezrekbe, akár százezrekbe kerülhet évente.

A kisebb ügyfelek kapják a legkevesebb kamatot

Az MNB 2026-os Megtakarítási Jelentése szerint a bankok a magasabb kamatokat jellemzően a nagyobb összegekre adják. Az 1 millió forint alatti lekötésekre átlagosan 1,3 százalékos kamat jár, az 1–10 millió forintos sávban pedig nagyjából 2 százalék körüli az átlag. Ezzel szemben a 20–50 millió forintos betéteknél már 3 százalék feletti kamat is előfordul, a 100 millió forint feletti összegeknél pedig akár 5–6 százalék is elérhető.

A kép tehát egyértelmű: a nagyobb megtakarítással rendelkező ügyfelek jobb feltételeket kapnak, míg a kisebb összeget félretevők sokszor alig részesülnek kamatból. Közben a bankok a náluk parkoló pénzt olcsó forrásként használhatják.

Az MNB adatai szerint a lekötött betétállomány 45 százaléka, valamint a számlatulajdonosok 60 százaléka olyan banknál koncentrálódik, ahol az átlagos kamat nem éri el az 1 százalékot. Ez különösen annak fényében feltűnő, hogy a jegybanki alapkamat 2026 februárja óta 6,25 százalék.

Ennyit bukhat egy átlagos megtakarító

Egy egyszerű példa jól mutatja a különbséget. Ha valaki 5 millió forintot 2 százalékos lekötött betétben tart, egy év alatt 100 ezer forint bruttó kamatot kap. A 15 százalékos kamatadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó levonása után ebből nagyjából 72 ezer forint marad.

Ha ugyanez az 5 millió forint 7 százalékos, adómentes kamatozású állampapírban lenne, az éves hozam 350 ezer forintot tenne ki. A különbség közel 280 ezer forint egyetlen év alatt. Ez már nem aprópénz: egy laptop, egy családi hétvége vagy több havi rezsiköltség ára is lehet.

A vésztartalék maradhat könnyen elérhető helyen

Nem minden félretett pénznek ugyanaz a szerepe. A vésztartalékot — vagyis nagyjából 3–6 havi kiadást — érdemes likvid, gyorsan hozzáférhető formában tartani. Ebben az esetben az azonnali elérhetőség fontosabb lehet, mint a magas kamat.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegy, milyen számlán pihen ez az összeg. Egy drága, kamatot alig fizető számla helyett érdemes összehasonlítani az olcsóbb bankszámlákat, illetve azokat a megoldásokat, amelyek könnyű hozzáférés mellett is adnak valamennyi kamatot.

A piacon már több olyan konstrukció is elérhető, amely a számlán vagy megtakarítási zsebben tartott pénzre kamatot fizet. Ilyen lehet például a Revolut megtakarítási megoldása, ahol csomagtól függően 1,25–4,75 százalékos éves kamat érhető el. A Gránit Bank egyes számlacsomagjaihoz kapcsolódó megtakarítási számla szintén 1,75–4,75 százalékos látra szóló kamatot kínálhat, az aktuális kamatszint pedig a jegybanki alapkamathoz igazodik. Emellett a Cofidis Takarékszámla is kínálhat évi 4 százalékos lekötés nélküli betéti kamatot.

Vagyis már a könnyen hozzáférhető pénzeknél sem törvényszerű, hogy a bank semmit vagy szinte semmit ne fizessen.

A vésztartalékon felüli pénznél érdemes tudatosabban dönteni

A folyószámlán tartott nagyobb összeg hosszabb távon komoly veszteséget okozhat. Aki biztonságosabb, de jobb hozamú alternatívát keres, annak a lakossági állampapír kézenfekvő lehetőség lehet. A FixMÁP jelenleg 7 százalékos éves kamatot kínál, a MÁP Plusz pedig sávosan emelkedő kamatozású konstrukció.

Fontos előny, hogy a lakossági állampapírok hozama adómentes, míg egyes bankbetétek kamatát a 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos szocho is csökkentheti. Az MNB szerint akár bankváltással is 3–4 százalékponttal magasabb kamat lenne elérhető, igaz, a kedvezőbb betétek gyakran feltételekhez kötöttek.

Hosszabb időtávra szóba jöhetnek befektetési alapok, ETF-ek vagy más tőkepiaci megoldások is. Ezeknél azonban nincs garantált hozam, ezért csak olyan pénzzel érdemes ilyen irányba lépni, amelyre néhány hónapon belül biztosan nincs szükség. TBSZ-en tartva az adóteher is mérsékelhető, öt év után pedig akár teljesen elkerülhető.

A megszokásnak ára van

Az MNB adatai nem azt jelentik, hogy mindenkinek azonnal befektetővé kell válnia. Sokkal inkább arra figyelmeztetnek, hogy a megszokás pénzbe kerülhet.

A vésztartaléknak lehet helye egy könnyen elérhető számlán, de a hónapokig érintetlenül álló pénznél már érdemes megnézni, van-e jobb lehetőség. Akár egy kedvezőbb számla, akár egy magasabb kamatozású megtakarítás, akár állampapír vagy hosszabb távú befektetés is jelentős különbséget hozhat.

A kisemberek sokszor nem azért buknak nagyot, mert rossz döntést hoznak, hanem mert nem döntenek. És ez évente akár százezres nagyságrendű veszteséget is jelenthet.