14,5 százalékkal nőtt az hazai ipari termelés novemberben
Októberhez viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index novemberben 4,3 százalékkal emelkedett. A jelentős éves bővülés elsősorban az exportértékesítés növekedésének köszönhető: a munkanappal kiigazított adatok szerint novemberben 20,7 százalékkal nőtt az exportértékesítés, miközben a belföldi eladások 4,9 százalékkal csökkentek az előző év novemberéhez képest. A most közölt adatok megegyeznek a korábban közölt előzetes számokkal.
Az előző hónappal összevetve az export 4,3 százalékkal nőtt a novemberi 2,4 százalékos emelkedés után, míg a belföldi értékesítés 0,2 százalékkal tovább csökkent a novemberi 6,5 százalékos visszaesést követően. Novemberben az exportértékesítés közel hattizedét a feldolgozóipar két alága adta. Az év tizenegyedik hónapjában a feldolgozóipari kivitel egyharmadát képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene kiugróan, 45 százalékkal emelkedett az egy évvel , miközben a másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egynegyedét adó járműgyártás kivitele csak kismértékben, 6,1 százalékkal nőtt.
Emellett a gépexport 24,1 százalékkal és a villamos berendezések kivitele is 13,1 százalékkal nőtt. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első tizenegy hónapjában 0,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 novemberében a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 16 százalékkal nőtt, az export 21,1 és a belföldi értékesítés 5,1 százalékos növekedésének eredményeképp. Az energiaipar - villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás - kibocsátása 3 százalékkal haladta meg a 2009. évi bázis szintjét. 2010 novemberében a feldolgozóipar tizenhárom alága közül a KSH tízben regisztrált termelésbővülést.
A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés több mint egynegyedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása igen jelentősen, 47 százalékkal bővült. Az alágon belüli növekedés hajtóerejét továbbra is a híradás-technikai berendezések, illetve az elektronikus fogyasztási cikkek iránti tartós keresletélénkülés jelenti, de átlagon felül teljesített az elektronikai alkatrész, valamint a számítógép, perifériás egység gyártása szakágazat is.
A második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés csaknem egyötödét adó járműgyártás átlag alatti mértékben, 6,8 százalékkal nőtt; az év eddigi legkisebb növekedéséhez elsősorban a magas bázis járult hozzá. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés egytizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,7 százalékkal bővült, ami nagyrészt az értékesítés egyharmadát kitevő exporteladások (15,0 százalékos)élénkülésének köszönhető, a hazai eladások csak kisebb mértékben nőttek.
Jelentős, 14 százalékos bővülést mértek a közepes súlyú villamos berendezés gyártásban, de 13 százalékkal bővült a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártása is. A KSH adatai szerint novemberben a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése kiugróan, 35 százalékkal nőtt 2009 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 39, az új belföldi rendelések 16 százalékkal emelkedtek.
Az új rendelések bővülése azonban nem volt elegendő a válság miatt lecsökkent rendelésállomány feltöltésére, így a november végi összes rendelésállomány gyakorlatilag az előző év szintjén maradt, de 25 hónapja először ért fel az egy évvel korábbival. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 13 százalékos növekedése - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében, 2010 első tizenegy hónapjában - az egy évvel korábbi 12 százalékos létszámcsökkenést folytató 1,7 százalékkal tetéző létszámvisszaesés mellett következett be. 2009 azonos időszakához képest az ipari termelés 2010 első tizenegy hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt, a legnagyobb, 18 százalékos volumenbővülés Észak-Magyarországon, míg a legkisebb, 5 százalékos a Közép-Dunántúlon figyelhető meg.
