15 százalékkal nőtt tavaly a mezőgazdaság kibocsátási értéke
A magyar nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből (GDP) 3,9 százalékkal részesedett a mezőgazdaság, míg 2020-ban 4,1 százalékkal. 2021-ben a GDP 7,1 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,6, az ipar 1,9, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá, miközben a mezőgazdaság 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP volumennövekedését, miután hozzáadott értéke 3,0 százalékkal csökkent.
Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értékéről egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre, amelyek szerint az előző évinél 7,1 százalékkal több, 444 milliárd euró volt. Ez alapján Magyarország az unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,1 százalékát adta, akárcsak 2020-ban.
A növénytermesztési ágazat legtöbb termékcsoportjának termelése a szélsőséges időjárás és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent, kivéve a búzát, az árpát, a napraforgót, az almát és a körtét. A legfontosabb gabonanövények közül a búza termesztése 4,1 százalékkal bővült, a kukoricáé 25 százalékkal visszaesett.
Az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene az állategészségügyi vészhelyzetek - afrikai sertéspestis, madárinfluenza - előfordulása ellenére nőtt.
Gabonából csaknem 2,3 millió hektáron 13,7 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet, mint 2020-ban. A főbb gabonák közül kukoricából 6,3 millió tonnát, az előző évinél 25 százalékkal kevesebbet, búzából 3,8 százalékkal többet, 5,3 millió tonnát takarítottak be. Az árpa mennyisége (1,7 millió tonna) az előző évhez képest 14 százalékkal nőtt. Napraforgóból az előző évinél 3,7 százalékkal többet, közel 1,8 millió tonnát takarítottak be, repcéből 722 ezer tonnát, 18 százalékkal kevesebbet az előző évinél.
A zöldségek mennyisége 2018 óta folyamatosan csökken, 2021-ben 1,3 millió tonna, az előző évinél 5,5 százalékkal kevesebb termett. Kisebb lett a csemegekukorica, a paradicsom és a zöldpaprika hozama is, mivel nem kedvezett a növényeknek a vetés után beköszöntött hideg időjárás, majd az azt követő forróság.
A gyümölcsfélék termése csaknem negyedével nőtt, 703 ezer tonnát takarítottak be. Elsősorban az alma és a szilva termésmennyisége növekedett. Almából 511 ezer tonnát szüreteltek, 28 százalékkal többet, mint 2020-ban. A kajszi és az őszibarack, akárcsak egy évvel korábban, 2021-ben is jelentős fagykárt szenvedett. A szőlő mennyisége egy év alatt 2,0 százalékkal csökkent, 2021-ben 426 ezer tonnát szüreteltek a gazdák.
Az előzetes adatok szerint 2021-ben a hazai vágóállat-termelés 5,7 százalékkal, 1,7 millió tonnára nőtt 2020-hoz képest. 2021-ben többet vágtak baromfiból, sertésből és marhából is, mint 2020-ban. A szárnyasok vágása jelentősen, 7,8 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A termelésből a vágóbaromfi 56, a vágósertés 34 százalékkal részesedett. Az elmúlt években az előbbi aránya nőtt a kibocsátásból, az utóbbié csökkent, a vágómarha 6,5 százalékos súlya nem változott jelentősen.
A gazdaságok 2021-ben az állati termékek közül tyúktojásból az előző évivel azonos mennyiséget, 2,5 milliárd darabot termeltek. A tehéntej termelése emelkedő tendenciát mutat, egy év alatt 6,0 százalékkal 2,1 milliárd literre nőtt.
A szarvasmarha-állomány 2010-es évekbeli folyamatos bővülése 2021-ben megállt, számuk december 1-jén (902 ezer) 31 ezerrel csökkent az előző év azonos időpontjához képest. A tehénállomány egy év alatt több mint 6 ezerrel, 420 ezerre gyarapodott.
A sertések száma (2,7 millió) a 2020. decemberihez képest 4,4 százalékkal mérséklődött. Az anyakoca-állomány egy év alatt 4,1 százalékkal 157 ezerre csökkent.
A tyúkok száma (32,1 millió) egy év alatt 11 százalékkal emelkedett. A 9,1 milliós tojóállomány lényegében megegyezett a 2020. decemberivel. A kacsaállomány 43 százalékkal 4,2 millióra, a lúdállomány 19 százalékkal 952 ezerre nőtt a 2020. évi mélypont után. A pulykaállomány 2,6 millió volt, 3,8 százalékkal kevesebb a 2020 decemberinél.
