2014-re 70 százalék alá csökken a GDP-arányos államadósság
A tárca a közleményben hangsúlyozza: Magyarország újjászervezési programjának kiindulópontja a magyar államháztartás jelenlegi szerkezete. Az államháztartást érintő változtatásokra elsősorban azokon a területeken van szükség, ahol a magyar költségvetés nemzetközi összehasonlításban sokat költ, vagy sok adót von el, vagy a rendelkezésre álló források felhasználása a nemzetközi átlagnál alacsonyabb hatékonyságú. Ezek alapozzák meg a kormány intézkedéseit.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a következő napokban rövid elemzésekben kívánja bemutatni az újjászervezésben érintett fő területeket. Az államadósság után fizetendő kamat óriási terhet jelent Magyarországnak: 2010-ben az államadósság kamatterhe a személyi jövedelemadó (szja) bevételek közel 57 százalékát tette ki. Ezenkívül a magas adósság - és annak magas deviza-aránya - növeli az ország sérülékenységét, rontja az esélyeket a "globális pénzügyi viharok átvészelésére" - olvasható a közleményben.
A szaktárca szerint a magas államadósság elsődleges forrása a hosszú ideig fennálló, magyarországi és nemzetközi viszonylatban is magas költségvetési hiány. A 2004-es európai uniós csatlakozás óta egyszer sem volt a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt a magyar költségvetés hiánya, így az ország hat éve túlzott deficit eljárás alatt áll. A GDP-arányos adósságszint emelkedéséhez hozzájárult az is, hogy a régiós átlagnál jóval alacsonyabb gazdasági növekedés jellemezte a 2002 óta eltelt időszakot - fűzi hozzá az NGM.
Emlékeztetnek: "Magyarország egyszer már sikeresen megküzdött az adósságproblémával: az első Orbán-kormány 62 százalékról 53 százalékra, azaz a maastrichti kritériumszint alá csökkentette le a GDP-arányos államadósságot". A kormány eddigi intézkedései három csatornán csökkentik a GDP-arányos államadósságot: a nyugdíjreform rövid- és hosszú távon is mérsékli az adósságállományt, míg a historikusan is alacsony költségvetési hiánypálya, és az akciótervek növekedésbarát elemei megalapozzák az adósság „kinövéséhez” szükséges gazdasági többletteljesítményt - húzza alá a minisztérium.
Az NGM hangsúlyozza: a nyugdíjpénztárakból visszalépők vagyona 7-8 százalékponttal csökkenti az államadósság rátát. Ennek nagyjából a fele azonnal csökkenti a bruttó adósságot, hiszen a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülő állampapírokat bevonják. A hiánycsökkentést segíti a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás is: a GDP-hez mért államháztartási hiány 2014-ig folyamatosan tovább csökken. A hiánypálya így évente átlagosan 1,5 százalékpontos csökkenést eredményez az államadósság-rátában - derül ki a közleményből.
Az államadósság finanszírozási költségei is jelentősen csökkennek. Egyrészt a kisebb adósságállomány után kevesebb kamatot kell fizetni, másrészt a felszámított kamat mértéke is "minden bizonnyal csökken" - vélekedik a tárca. Hozzáfűzik: a befektetők ugyanis a kisebb adósság-állományt kevésbé kockázatosnak ítélik, ezért alacsonyabb kamat mellett hajlandóak az országot finanszírozni.
Az NGM várakozása szerint ezenkívül az elkövetkezendő években a gyorsuló gazdasági növekedés is érdemben hozzájárul az államadósság csökkentéséhez. Az idei strukturális reformprogram keretében a kabinet számos további, a munkaerőpiaci aktivitást javító, és így a fenntartható gazdasági növekedést segítő intézkedést fog végrehajtani - húzza alá a minisztérium. (MTI)
