2018-ban jöhet az újabb skót népszavazás?
Nicola Sturgeon a BBC televíziónak adott, csütörtökön ismertetett nyilatkozatában kijelentette: a konzervatív párti brit kormány néhány tagjának véleményével ellentétben "nem blöff", amikor a skót kormány és ő személyesen az újabb függetlenségi népszavazás lehetőségéről beszél.
Arra a felvetésre, hogy a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) egyes tisztségviselői részéről már elhangzott 2018 ősze az újabb referendum elképzelhető időpontjaként, Sturgeon kijelentette: addigra már világosan körvonalazódhat, hogy a brit kormány milyen megállapodást érhet el a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon az Európai Unióval, így a jövő év ősze "észszerű időpontja" lehet a függetlenségi népszavazásnak, "ha Skócia ezt az utat választja".
A skót kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy döntés ebben az ügyben még nem született.
A brit EU-tagságról rendezett tavaly júniusi népszavazáson országos átlagban a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka azonban a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta több nyilatkozatában is leszögezte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére "kirángassák" az Európai Unióból, és a skót kormány újabb függetlenségi népszavazást ír ki, ha ezt látja a legmegfelelőbb eszköznek arra, hogy saját hatáskörében dönthessen Skócia EU-tagságának megőrzéséről.
Skóciában 2014 szeptemberében már tartottak népszavazást a függetlenségről, de akkor a választók 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt.
A skót kormány részéről jól érzékelhető az óvatosság az esetleges újabb függetlenségi népszavazás kiírásának kérdésében, különös tekintettel arra, hogy a közvélemény-kutatások szerint az elszakadást pártolók változatlanul kisebbségben vannak. Látszólag nincs ugyanis jogi megoldás arra, hogy Skócia hogyan maradhatna ez EU tagja. Ha a brit kilépés előtt függetlenné válnak, akkor az EU-ból is távoznak. Ha viszont a brit kilépés után még függetlenné is válnak, akkor semmi garanciájuk nem lesz arra, hogy gyorsan csatlakozhatnak az Európai Unióhoz, és az Egyesült Királysághoz sem tartoznának többé.
A referendum lehetőségét a brit kormány is határozottan elveti, és elsősorban gazdasági érvekkel igyekszik maradásra bírni Skóciát.
Theresa May brit miniszterelnök a brit Konzervatív Párt skóciai tagozatának Glasgow-ban rendezett múlt heti kongresszusán felszólalva kijelentette: a skót gazdaság a brit belső piacon négyszer akkora értékű kereskedelmet folytat, mint az Európai Unióval, és a skót export számára az EU még csak nem is a második, hanem a harmadik legnagyobb piac az Egyesült Királyság és a világ más térségei után.
Hozzátette: a skót költségvetést a brit államkassza óvja a nyersolajtermelésből eredő adóbevételek összeomlásszerű zuhanásának hatásaitól is.
Ez egyenes utalás volt arra, hogy a skót kormány a 2014-es referendum előtt nem kis részben az északi-tengeri olajra építette a független Skócia finanszírozási tervét, 34 milliárd fontra (12 ezer milliárd forintra) becsülve az olajtermelésből származó skót költségvetési bevételeket a 2014-2015-ös és a 2018-2019-es pénzügyi év közötti időszakra.
Ez a becslés 110 dolláros olajár-prognózisra alapult, az északi-tengeri Brent nyersolaj világpiaci árfolyama azonban jelenleg 54 dollár körül mozog.
