2025: a mennyiség helyett a minőségre kellene helyezni a hangsúlyt - még a KÁT-os erőműveknél is

A magyar energia szektor az EU-n belül is a napelemes csúcstartók között van, évek óta  tartva pozícióját. Ezzel együtt a Green Cloud szakértői úgy látják, hogy mindennapokban a  vállalatok komoly kockázatokkal számolhatnak. A cég szerint a piacon beszerezhető  energia ára üzleti kockázattá vált, hiszen annak esetenként extrém változása jelentősen  felboríthatja a vállalatok gazdálkodását, rosszabb esetben beruházások elhalasztásához  vagy tevékenységek reorganizációjához, elbocsátásokhoz vezethet. A volatilissá vált  energiapiac mellett az egyre több üzleti szereplőt érintő ESG-megfelelés ugyancsak  kihívásokat jelent.

Pozitív 2024-es magyar energia mérleg:

- már 4 gigawatt körül jár az ipari naperőművek összkapacitása, tehát az EU-s célszámok biztonsággal  elérhetőek 2030-ig.

- az EU-s vállalások másik oldalán is jól teljesít az ország: Magyarország ÜHG-kibocsátása a 2024-es adatok  szerint 30 év alatt 43%-kal csökkent, ezzel túlteljesítve a 2030-ra vállalt értéket, ezért a Nemzeti Energia- és  Klímaterv felülvizsgálata során 50%-ra emelte Magyarország a kibocsátás-csökkentési célszámot.

A hazai vállalatok megújuló energiával, azon belül is napenergiával történő ellátása az egyik  leghatékonyabb formája a versenyképesség biztosításának, ugyanis hozzájárul a karbon kibocsátás csökkentéséhez, és a magas energiaárak ellen is alternatívát jelent. A  megvalósítás azonban már többféle lehet, a működés kerete számos módon alakítható. A  Green Cloud szakértői a következő kulcstényezőket azonosították, amely hozzájárulnak egy  támogató és költséghatékony energiaellátást lehetővé tevő környezet kialakítására:

1. Hatékony erőművek

Az ugrásszerű hazai napelem-kapacitás növekedés mögött sajnos csak közepes  vagy gyenge minőségű erőműfejlesztések állnak; a legtöbb KÁT-os naperőmű ilyen  konstrukcióban épült. Több esetben csak letették a napelemet, oda, ahol sütött a  nap, azaz a fejlesztők nem voltak ösztönözve sok dimenziós megtérülési mutatók  elérésével. Pedig látványos a különbség: egy innovatív, legmodernebb  technológiával épített 50 MW-os naperőmű akár évi 100 GWh termelést is elérhet,  szemben egy “hagyományos” naperőművel, ami évente legfeljebb 70 GWh  termelésre képes. A többlettermelés mellett fontos értéke a modern erőműveknek,  hogy órákkal ki tudja tolni a termelést egy napon belül ezzel is segítve az energiapiac  egyensúlyát és az ügyfél magasabb szintű kiszolgálását.

Ezen a most bejelentett rendelkezés sem segít, miszerint 5 évre felfüggesztik a KÁT  inflációkövető árazását.

Összességében ezért elmondható, hogy most, amikor a le- és felszabályozási  feladatok, a skálázható ellátási igények, a klíma kockázatok a mindennapok részévé  vált, a gyenge minőségű erőművek versenyhátrányt okoznak a teljes szektornak.

2. Digitalizáció, smart megoldások, adatvezérelt energiatermelés

A hazai erőművek sok esetben elavult számítógépes- és szoftveres infrastruktúrával  működnek, ami nemcsak gátja a hatékony működésnek, de egy sor problémát  felvet. Ma már a legmodernebb napelemparkok esetében mesterséges intelligencia  (AI) alapú rendszerek végzik a folyamatos adatelemzést és az energiaellátás  prognózisait, így segítve a hatékonyabb termelést és a maximális  energiahasznosítást. A digitalizáció és a smart megoldások együttesen lehetővé  teszik a rugalmas, fenntartható energiaellátást, ami mellett különösen fontos a  megfelelő kibervédelmi intézkedések alkalmazása.

3. Klímakockázatok → modern, újgenerációs naperőművek

Az extrém időjárási körülmények is egyre inkább a mindennapok részévé válnak. Az  egyik percről a másikra megváltozó időjárás, a hirtelen kialakult viharok komoly  károkat tudnak okozni az erőművekben, ahogy erre volt példa nemrég az USA-ban,  illetve a szomszédos Horvátországban1is. Szélviharok esetén a napelemeket  többféle dinamikus hatás éri (ábra2 a mellékletben, ahol balról jobbra: első torziós,  második torziós, emelkedés, kígyózó mozgás), amelyek nem megfelelő tervezés  esetén romba döntik az egész erőművet. Nyugodtan kijelenthető: a KÁT-os  naperőművek az egyre gyakrabban előforduló extrém időjárási viszonyok miatt  egyáltalán nincsenek biztonságban.  

Ma Magyarországon csak egy olyan naperőmű van, amely képes a vihar elleni  “önvédelemre”. Az extrém időjárási helyzetek veszélyeztetik az ellátásbiztonságot,  ezért célszerű az újonnan építendő napelemparkokat e szempont szerint is  engedélyeztetni, illetőleg szükséges a meglévő naperőművek ilyen célú fejlesztése  is.

4. Hibrid megoldások

Üdvözlendő, hogy 2024-ben feloldották a szélerőmű építési tilalmat, amely  egyszersmind megnyitotta az utat a hibrid megoldások felé. Nemzetközi  tapasztalatok3is megerősítik azt a koncepciót, miszerint a szél- és a napenergia  együtt hatékony megoldását nyújthatja a fenntartható, megújuló energiaellátásnak,  mert jellemzően, amikor nem süt a nap, akkor fúj a szél, ezáltal egymást váltva  tudnak energiát adni. A változó igényekre optimalizált hibrid megoldások másik  összetevője a rohamosan terjedő energiatárolás4. Az akkumulátoros  energiatárolóval is kiegészített konstrukciók verhetetlen megoldást nyújtanak, ami  egyrészt az országos és/vagy helyi hálózatoknak is előnyös, másrészt lehetővé teszi  a szigetüzemű működést is.

A Green Cloud szakértői úgy látják, hogy a fentiek mellett a teljes szakma által  szorgalmazott szabályozási környezet enyhítésére is szükség van, amely lehetővé teszi  egyrészt a működés optimalizációját, másrészt a piaci működésre történő átállást. Valós  keresleti-kínálati piacnál pedig felértékelődnek a hozzáadott értéket adó szolgáltatások (pl.  PPA), amelyek révén a hazai vállalati szektor tud értéknövelt módon működni, amely végső  soron hozzájárul hazánk versenyképességéhez.

A pénteki bejelentés a KÁT-os naperőművekre vonatkozóan egy jó irányba tett lépés, mert ezzel bővülhet a PPA szolgáltatás keretében nyújtható hazai napenergia kapacitás, ám az még kérdés, hogy a  helyenként nem piac-konform infrastruktúrát miként lehet piaci szolgáltatásokba  integrálni. Mert adott esetben a fejlesztésre szoruló naperőmű egy szolgáltatónak, és  leginkább egy magyar energiaintenzív vállalatnak egyelőre nem számszerűsíthető  költségeket jelent, szemben egy olyan konstrukcióval, ahol az innovatív napelempark miatt  nincs ilyen jellegű kompromisszum.