Az újabb kamatcsökkentés 300 fölé zavarhatja az eurót

Az alapkamat csökkentése ellen szól, hogy ha egy 300 forinthoz közeli árfolyamnál kamatot csökkent az MNB, akkor a piac arra a következtetésre juthat, hogy majd a 310 forintos árfolyam sem "zavarja" a monetáris tanácsot - mondta Trippon Mariann a CIB Bank vezető elemzője. Véleménye szerint szűk a monetáris politika mozgástere, és csak akkor bővülhet ez a mozgástér, ha fordulat következik be a gazdaságpolitikában.

A CIB Bank elemzői úgy vélik, hogy a vállalati hitelezés akkor gyorsulhat Magyarországon, ha a bankszektor közép- és hosszú lejáratú forrásokhoz jutna, de ennek részleteit alaposan végig kell gondolni - közölte Trippon Mariann. Az elemző úgy látja, túlzott az a félelem, hogy az új jegybanki vezetés hozzányúl a devizatartalékokhoz, és a vélt "felesleget" gazdaságélénkítésre fordítja. A kormány ugyanis közvetlen módon nem rendelkezhet a devizatartalékokról, amelynek jelenlegi összege 33,8 milliárd euró, s amiből 3,2 milliárd eurót képez a kormány MNB-nél elhelyezett devizabetétje - magyarázta Trippon Mariann.

Ha a kormánynak a jelzett 3,2 milliárd eurónál nagyobb összegre van szüksége törlesztési kötelezettségek miatt, akkor vagy a nemzetközi piacon juthat hozzá (devizakötvény kibocsátás révén), vagy saját forint forrásai terhére vásárolhat devizát az MNB-től - vezette le a folyamatot a CIB vezető elemzője.

Trippon Mariann elmondta: az idei 4,5 milliárd euró összegű adósság-finanszírozási igény - a jelenlegi információk szerint - akár teljes egészében fedezhető piaci forrásokból, ha a következő hetekben lebonyolítandó dollár devizakötvény kibocsátás sikeres lesz, amire reális az esély. Bár most feltehetően csak 2-3 milliárd dollár összegű kötvényt bocsátanak ki, finanszírozási oldalról nincs égető kényszer a devizatartalékok felhasználására - tette hozzá.

A devizatartalék nagyságára vonatkozó egyik fontos szabály a 3 havi import fedezetét írja elő, a másik az úgynevezett Guidott-Greenspan szabály, amely az éven belül lejáró külső adósság mértékének megfelelő tartalékot ír elő. Ez utóbbi szerint a 33,8 milliárd eurós tartalék jócskán meghaladja a minimálisan elvárt szintet, másfélszerese az éven belül lejáró 20 milliárd eurós magyar külső adósságnak.

A 2008-as válság viszont arra figyelmeztet, hogy a szabály által leírt definíciónál is fontosabb a bizalmi faktor, márpedig ha egy kormány hozzányúl a devizatartalékokhoz, kivéve, ha abból külső adósságot fizet vissza, akkor veszélyes terepre téved - mondta a CIB Bank vezető elemzője. (MTI)