3+1 pont a lakhatási válság enyhítésére

A Rentingo arra hívja fel a figyelmet, hogy a bérlakás- és kollégiumépítések inkább hosszabb távon hozhatnak megoldást, miközben a szektor piacbarát szabályozásával ennél gyorsabban válhatnak többek számára megfizethetővé a bérlakások, amelyhez kapcsolódóan 3+1 javaslatot fogalmaztak meg.
Július közepétől szeptember végéig mindenekelőtt a lakhatást kereső egyetemisták miatt nagy volt a forgalom a budapesti albérletpiacon, a megugró kereslet hatására a bérbeadók növelni tudták az albérletárakat, szeptemberre az átlagos fővárosi bérleti díjak ismét elérték 250 ezer forintot – mutat rá legfrissebb albérletpiaci elemzésében a Rentingo.

A bérlők főleg júliusban és augusztusban igyekeztek megadni a bérbeadók által elképzelt bérleti díjat, szeptemberre ugyanakkor a lendület kifulladt, a nyár végi átlagos 221 ezer forinthoz képest ősz elején már csak 219 ezer forintért kerestek bérleményt. Az ismét szélesebbre nyíló árolló hatására a bérbeadóknak többet kell várniuk arra, hogy megtalálják a megfelelő fizetőképes bérlőt, és megkapják az elképzelt bérleti díjat. 

A kínálati és keresleti oldal közötti feszültséget, a sokaknak egyre kevésbé megfizethető albérletek növekvő számát látva nem véletlen, hogy kormányzati szinten is foglalkozni kezdtek a lakhatási problémák enyhítésével, és többek között a rövid távú turisztikai kiadás vizsgálatát, a lakásépítés gyorsítását, valamint a kollégiumi férőhelyek bővítését tűzték ki célul. A Rentingo arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakás- és kollégiumépítéseknél gyorsabb megoldást hozhat a szektor piacbarát szabályozása, amelyhez kapcsolódóan az albérletkereső platform hazai tapasztalatok és nemzetközi gyakorlatok alapján három plusz egy javaslatot fogalmazott meg.

1. Kedvező adókörnyezet. Segíthet az albérletkínálat növelésében, ha az adózási szabályok a hosszú távú lakáskiadást preferálnák az airbnb-zéssel szemben. Jelenleg a bérbeadásból származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, rövid távú lakáskiadás esetén viszont szobánként évente csak 38.400 forint az adó, ami egyértelműen a turisztikai célú lakáskiadóknak kedvez. Példaként az Egyesült Királyságot említi a bérbeadó platform, ahol úgy igyekeznek elérni a kínálat bővülését a klasszikus bérbeadásnál, ezen belül is az olcsóbbnak számító szobakiadásnál, hogy a jövedelem évi 7.500 fontig adómentesnek minősül, amennyiben a bérbeadó saját lakásának egy részét adja ki.

2. Kaucióbiztosítás bevezetése. A Rentingo szerint sokaknak jelent gondot az önálló életkezdéshez, de az albérletváltást is nagyon megnehezíti, hogy előzetesen rendelkezni kell az első havi bérleti díjon felül kaucióként általában kettő havi bérleti díjjal. Amennyiben utóbbit a bérlő ki tudja váltani egy havonta fizetendő kaucióbiztosítással, akkor kevesebb az azonnali fizetési kötelezettsége, a bérbeadó pedig a biztosítás révén magasabb kárfedezethez jutna.

3. Kauciópénztár. A bérlők gyakran szembesülnek azzal, hogy a bérbeadó sajátjának tekinti a kauciót, és a szerződés lejáratakor gondot jelent visszakapni az összeget, miközben a kaució arra szolgálna, hogy fedezze az esetleges károkat. A fejlett albérletpiaccal rendelkező országokban a kaució összegét a bérbeadónak kötelezően be kell fizetni egy kauciópénztárba, a betett összegre járó kamat a bérlőt illeti, és a bérbeadó csak számlával igazolt kiadást érvényesíthet a kaució terhére.

+1. Bérbeadó védelme. A jelenlegi jogi szabályozás a birtokvédelem intézményével a nem fizető bérlőt védi. Elsőre meglepőnek tűnhet, de a teljes bérlői közösség érdeke egy olyan szabályozás kialakítása lenne, ahol a nem fizető bérlők esetén a lakhatást, mint alapjog biztosítását még átmeneti időre sem a bérbeadótól várná el a törvény. Az állam most gyakorlatilag a tulajdonosokra hárítja ennek a kockázatát és költségét, és ez akadályozza, hogy a jelenleg üresen álló lakások egy része megjelenjen a hosszú távú bérlakáspiacon.