35 milliárd forintos innovációs támogatási program indul
Hankó Balázs felidézte: a kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra az innovációt tekintve a világ legjobb 25 országa, Európában pedig a legjobb 10 ország közé kerüljön, ennek érdekében fogadták el a Neumann János programot.
A program keretében írják ki a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatot, amely főként kis- és középvállalkozások (kkv), valamint egyetemek, kutatóintézetek számára lesz elérhető.
Elsősorban a gazdaság digitális átállása, az egészségipar és a zöld átállás területén várják a pályázatokat - közölte az államtitkár.
Hankó Balázs jelezte, hogy Magyarország nem áll rosszul, az idén nyáron érkezett új innovációs adatok szerint kategóriát lépett. Feltörekvő innovátor országból európai innovátor ország lett, ami azt jelenti, hogy a magyar innovációs ökoszisztéma az európai átlagos innovációs szintre lépett - mutatott rá.
Az államtitkár kiemelte, hogy a pályázat összeköti a gazdasági élet szereplőit, az egyetemeket és a kutatóhelyeket. Azt szeretnék elérni, hogy olyan termékek, szolgáltatások jöjjenek létre, amelyeket szabadalom véd és amelyek árbevételt termelnek.
A magyar innovációnak három területen kell előre lépni; több kutató-fejlesztőre van szükség, meg kell duplázni a szabadalmakat, valamint a kkv-knak minél több innovációt kell megvalósítaniuk a projektjeinkben, ezen a területen is duplázást terveznek - fejtette ki.
Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára közölte: 2014-ben a hazai vállalkozások 12 százaléka foglalkozott termékfejlesztéssel, innovációval, míg 2020-ban már több mint 20 százaléka. Hozzátette ugyanakkor, hogy az európai átlag a 40 százalékot is meghaladja.
Szabadalmi bejelentést a magyar középvállalkozások 2,5 százaléka tesz egy évben, ugyanez a lengyel vállalkozásoknál 4,5 százalék, a cseheknél pedig több mint 7 százalék - mutatott rá a helyettes államtitkár.
A hazai innovatív vállalkozások 11 százaléka működik együtt egyetemekkel, ezt az arányt is szeretnék tovább növelni a pályázattal - mondta Bódis László. Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke ismertette: a pályázat egyik komponensére önállóan vagy konzorciumban jelentkezhetnek azok a kkv-k, amelyek éves bevétele eléri a 300 millió forintot és 15 munkavállalónál többet foglalkoztatnak.
A másik komponensre konzorciumokat várnak, amelyek vezetői kkv-k lehetnek. Kötelezően előírták 20 százalékban egyetemek, kutatóintézetek részvételét ezekben a konzorciumokban, illetve 35 százalékig megadják a nagyvállalatoknak a csatlakozási lehetőséget.
Kiss Ádám a finanszírozásról szólva jelezte: a pályázók maximum 30 százalék előleget kaphatnak, a megvalósítási időszak legtöbbször 24 hónapos, ami alatt a teljes pályázati összeg 85 százalékát fizetik ki. A finanszírozásból 15 százalékos részt visszatartanak, hogy érdekeltté tegyék a pályázókat a fenntartási időszakban vállalt kötelezettségek végrehajtására.
A sajtótájékoztatón Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dékánja a pályázat fontos részének nevezte a vállalatok és az egyetemek szoros együttműködésének ösztönzését.
Berzsenyi Miklós, a Controlsoft Automatika Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: az ipar várja a lehetőséget, hogy pályázhasson. Úgy fogalmazott: nehéz időkben kell igazán befektetni, innovációval foglalkozni, duplán tud nyerni, aki ilyen időszakban fejleszt.
