400 milliárd forint bevétel-kiesés a gazdasági lassulás miatt
Az elemző-kutató cég annak kapcsán készített elemzést a 2012-es költségvetésről, hogy a nemzetgazdasági miniszternek augusztus 31-ig kell a kormány elé kell terjesztenie a jövő évi büdzsé tervezetét az államháztartásról szóló törvény szerint.
A Policy Agenda abból indul ki, hogy a vállalt jövő évi, 2,5 százalékos hiánycélt tartani kell. Úgy vélik, hogy ennek eléréshez a kormány által már bemutatott Széll Kálmán Terv maradéktalan teljesítése, az év közbeni 250 milliárd forintos zárolás beépítése a bázisba, és a gazdasági növekedés vártnál kisebb mértéke miatt további, akár több százmilliárd forintos kiadáscsökkentés, vagy bevételnövelés kell. Azaz elképzelhető, hogy az idei évhez képest akár 1.300 milliárd forinttal is csökkenteni kell majd a költségvetés egyenlegét.
Az egyik legkönnyebben végrehajtható intézkedéscsoport az idén elrendelt 250 milliárd forintos zárolás, majd az azt törvényi erőre emelő költségvetési törvénymódosítás érvényesítése lesz. Ugyanis a tárcák már kénytelenek voltak "beállni" erre a finanszírozási szintre. Ebből a szempontból ugyanakkor nehézség lehet, ha néhány minisztériumnál vagy háttérintézménynél úgy oldották meg az elvonást, hogy jövő évre toltak át feladatokat.
A jövő évi költségvetés szempontjából a Policy Agenda szerint az az igazán nagy kérdés, hogy a Széll Kálmán Tervben szereplő intézkedések közül mennyit sikerül olyan szinten megvalósítani, hogy 2012-ben valóban hozza a kívánt megtakarítási szintet. A foglalkoztatást és a munkaerőpiacot érintő lépések (például az álláskeresési járadék idejének csökkentése, táppénzszabályok megváltoztatása, családtámogatási ellátások mértékének befagyasztása) önmagában 195 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentenek. Végrehajtási oldalról a kormány viszonylag jól áll az ezt megalapozó intézkedésekben, így ha nem lesz a gazdaságban valamilyen negatív fordulat, amely növelné a munkanélküliek számát, akkor tartható az ezen a területen kitűzött cél - állapítja meg az elemzés.
A nyugdíjrendszert érintően a jövő évben 93 milliárd forintos megtakarítást tervez a kormány, amelyből 88 milliárd forint a rokkantnyugdíjasokat érinti. Ebben a kérdésben már nagy lemaradás tapasztalható, és ezt alátámasztja az Európai Unió számára írt, a túlzott hiány eljárás keretében kiadott ajánlás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről szóló jelentés.
A most júliusban a kormány által is elfogadott dokumentum szerint 2012-ben indulna el 220 ezer rokkantnyugdíjon lévő felülvizsgálata, akik közül 120 ezer embert szeretnének a munkaerőpiacra visszajuttatni, vagy foglalkozási rehabilitációra küldeni. Átlag 60 ezer forintos rokkantnyugdíjjal számolva 120 ezer ember esetén ennek éves hatása 86-88 milliárd forint. Ehhez az kellene, hogy már januártól ne kapjanak ellátást a nyugdíjrendszerből, de ez a végrehajtás jelen állapota szerint "lehetetlennek látszik" - mutatnak rá az elemzők.
A közösségi közlekedés területén 45 milliárd forintos megtakarítási cél részben tarthatónak látszik, de az utazási kedvezmények rendszerének megváltoztatása "jelentős társadalmi indulatokat is kiválthat". Az elemző cég szerint a felsőoktatás területén nem látszik, hogy milyen intézkedésekkel sikerül alátámasztani a Széll Kálmán Terv céljait. Bár a jövő évre esedékes 12 milliárd forintos kiadáscsökkentés nem jelentős, de egy kiélezett költségvetési helyzetben bizonyosan szükséges lesz rá.
Az egészségügy kapcsán, azon belül is a gyógyszertámogatást érintően 83 milliárd forintos kiadáscsökkentés egy részére már születtek intézkedések, ugyanakkor a jelentős megtakarítással járó lépésekről az ősszel tárgyal a kormány. Ezen a területen a Policy Agenda lehetségesnek látja a korábban rögzített finanszírozási szint elérését.
Az állami és önkormányzati finanszírozással kapcsolatban megjegyzik: az itt megjelölt 32 milliárd forintos megtakarítás csak akkor érhető el, ha még az ősszel sikerül megállapodni az önkormányzatokkal a kötelező feladatok köréről.
Az elemzés szerint jövőre 400 milliárd forintos költségvetési bevétel-kieséssel számolhat a kormány a bruttó hazai termék (GDP) vártnál rosszabb alakulása miatt, ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy hogyan pótolja a kabinet a kieső forrásokat.
A Policy Agenda álláspontja szerint a rosszabb GDP-adatoknak lesz egy súlyos, a lakosságot is érintő hatása, ez pedig a jövő évi nettó jövedelmek szinten maradása vagy csökkenése. A személyi jövedelemadó esetében a kormány kénytelen lesz lemondani arról, hogy a szuperbruttósítást megváltoztassa, ugyanakkor az adójóváírás esetében akár a teljesen megszüntetés mellett is dönthet, mert ezzel tud további bevételekhez jutni. Ugyanakkor ez a lépés kompenzáció nélkül egyértelműen a nettó bérek csökkenéséhez vezethet. "A kormánypártok számára egy ilyen lépés felvállalása azt is jelenti, hogy az egykulcsos adóból származó esetleges politikai előnyöket el is veszítik, és inkább elégedetlen választói tömegekkel kell szembenézniük" - áll az elemzésben. (MTI)
