4000 Opel alkamazott kerül utcára Németországban

Mindezt a Magna társigazgatója, Siegfried Wolf jelentette be hétfőn Frankfurtban tartott sajtóértekezletén, egyben vázolva azokat a terveket, amelyeket az orosz befektetővel, a Sberbankkal együttműködő új többségi tulajdonos határozott el az Opel szanálására. Wolf közölte, hogy szerte Európában - azaz az Opel-üzemeket működtető országokban - összesen 10 500 munkahelyet szüntetnek meg, ebből négyezret Németországban.

Az igazgató nem közölte, hogy a négy németországi gyár közül melyikben lesz leépítés, azt azonban megerősítette, hogy - egyedül Európában - a belgiumi Antwerpenben működő gyár bezárását tervezik. A hétfői bejelentés megerősítette azokat a félelmeket, amelyek szerint a Magna tulajdonlása egyáltalán nem lesz olyan zökkenő-, illetve fájdalommentes, mint amilyenre Németországban számítottak. Erre utal már most az, hogy ezerrel több munkahely szűnik meg, mint amire a helyi üzemek, illetve szakszervezetek számítottak. Nyílt titok az is, hogy a négy németországi gyárban szigorú takarékossági intézkedésekkel, a fizetések, illetve a különböző juttatások erős csökkenésével számolnak.

Németországban egyébként hétfőn meglehetős megrökönyödést váltott ki az a hír, amely szerint a német adófizetők pénzéből 600 millió euró kerül Oroszországba, a Magna ottani partnerének, a Gaz autógyárnak a támogatására. A sajtóban megjelent, az Opel-vagyont kezelő társaság német kormányzati képviselőjének tulajdonított hírt frankfurti sajtóértekezletén Siegfried Wolf cáfolta, hangoztatva, hogy mindössze 170 millió euróról van szó.

Feltételezések szerint azonban ez is értetlenséghez vezethet majd Németországban, Merkel kancellár ugyanis több ízben leszögezte, hogy az adófizetők pénze nem folyhat külföldre. A német kormány és a négy gyárnak otthont adó négy tartomány egyébként állami garanciavállalás, illetve hitelsegítség formájában 4,5 milliárd eurós támogatást ígért az Opelnek, illetve a Magnának. Ennek kapcsán Németországnak meggyűlt a baja több európai partnerével, amelyek az egyenlőtlen versenyelőnyökre utalva elutasították a német állami pénzügyi beavatkozást.

Ezt ugyanakkor Berlin utasította vissza, arra hivatkozva, hogy mindez a kormány által jóváhagyott konjunktúra-támogatási program, illetve az annak részeként létre hozott, a bajba jutott vállalatok megsegítését célzó, úgynevezett Németország alap kereteiben történik és ezt a programot az Európai Bizottság is jóváhagyta.