Varga Mihály: több mint 100 milliárd forintnyi veszteséget sikerült elkerülni az MNB alapítványainál

A jegybank új vezetése célul tűzte ki a törvényes gazdálkodás helyreállítását és a visszaélések feltárását, és azonnal megkezdte a vagyonmentést, megtette a szükséges feljelentéseket a jegybanki alapítványok, az MNB-székház felújítása és az ingatlanberuházások ügyében - mondta Varga Mihály.

Emlékeztetett arra, hogy az első intézkedések között kezdeményezték a jegybanktörvény módosítását annak érdekében, hogy az MNB a jövőben ne alapíthasson alapítványokat, illetve ne végezhessen befektetési és vagyonkezelési tevékenységet.

Beszámolt arról is, hogy az új vezetés felülvizsgálta az alapítványok és az érdekeltségükbe tartozó társaságok működését, új kuratóriumi és vállalatvezetést nevezett ki, valamint intézkedett a működési költségek csökkentése és a gazdálkodás átláthatóságának helyreállítása érdekében.

Varga Mihály hangsúlyozta: az MNB új vezetése továbbra is támogatja a korábbi időszakban történt esetleges visszaélések feltárását, valamint a jogszerű és gazdaságos működés biztosítását.

A grémium kormánypárti és ellenzéki tagjai a jegybanktörvény 2013-as módosításának előzményeiről, a jegybanki alapítványoknak juttatott forrásokról, valamint az intézményi kontrollról kérdezték a jegybankelnököt.

Varga Mihály felidézte: a 2013-as jogszabályváltozást az Európai Központi Bank is véleményezte, és nem emelt kifogást az alapítványok létrehozásával szemben, mivel azok eredeti célja megfelelt az európai gyakorlatnak. Az alapítványoknak átadott mintegy 266,7 milliárd forint sorsáról a jegybank akkori igazgatósága döntött, a kormánynak ebbe nem volt beleszólása, az MNB függetlenségét hazai és európai uniós jogszabályok garantálják - mondta.

A 2016-os jegybanktörvény-módosításra kitérve elmondta: az lehetővé tette volna a nyilvános hozzáférést az MNB által alapított alapítványok és tulajdonolt cégek adataihoz, alkotmánybírósági aggályok miatt azonban a jogszabály nem lépett hatályba.

A korábbi ellenőrzésekről szólva felidézte, hogy az Állami Számvevőszék 2018-ban szabályos és átlátható gazdálkodást állapított meg a jegybanki alapítványoknál.

Kifejtette, hogy ő miniszterként már 2023-2024-ben próbálta törvényi úton ellenőrizhetővé tenni az alapítványok és cégek gazdálkodását. A gazdasági minisztérium által delegált felügyelőbizottsági tagok 2024 végéig 14 alkalommal jelezték a takarékosabb gazdálkodás szükségességét, és kezdeményezték az ellenőrzési jogkörök bővítését.

Az MNB felügyelőbizottságának hatáskörét bővítő, 2024 elejei törvénymódosítási javaslattal a jegybanki alapítványok és cégek gazdálkodásának szigorúbb ellenőrzésére lett volna mód. Az MNB akkori vezetése és az Európai Központi Bank is erős kifogásokat fogalmazott meg, és a javaslatot végül nem fogadták el.

Egy képviselői kérdésére válaszolva Varga Mihály elmondta: személyes véleménye szerint 2013-2019 között nem születtek olyan döntések, amelyek visszaélésekre utaltak volna, és a 2020-es évet jelölte meg, amikor ebben változás történt. Az MNB-alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. ekkor szerzett többségi tulajdont a varsói tőzsdén jegyzett GTC ingatlanvállalatban.

Az ellenőrzést firtató kérdésekre elmondta, hogy a jegybankot és az alapítványokat a jegybanki felügyelőbizottság mellett a Állami Számvevőszék is évente ellenőrizte.

Tuzson Bence (Fidesz) kérdésére elmondta, hogy a jegybank tulajdonában álló öt ingatlan (a Balatonakarattyai Oktatási és Képzési Központ, Bölcsvár, az MNB Budai Központ, az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum, valamint a Pallas Athéné Konferencia Központ) esetében több mint 50 milliárd forint értékvesztést kellett elszámolni.

Apáti István (Mi Hazánk) az MNB-székház túlárazott felújításáról kérdezte Varga Mihályt, aki válaszában kiemelte, hogy feljelentést tettek az ügyben, továbbá 25 milliárd forintot követelnek vissza a kivitelezőtől.

Az ülés első napirendi pontjában Matolcsy Györgynek a bizottság előtti megjelenésével kapcsolatban kaptak tájékoztatást a képviselők. Matolcsy György ügyvédje levélben jelezte, hogy letartóztatásban lévő, még el nem ítélt ügyfelének nyilvános, zártláncú hálózaton történő meghallgatása sértené az ártatlanság vélelmét, az esetleges fegyveres kíséret és bilincsben történő megjelenítése pedig az emberi méltóságát.

A bizottság tiszás elnöke, Csőszi Attila kiemelte, hogy az idézés még Matolcsy György letartóztatása előtt történt.

Tuzson Bence (Fidesz) szerint a volt jegybankelnök jogszerűen tagadta meg a nyilatkozatot, mert büntetőeljárás indult ellene. Weigand István (Tisza) is kiemelte, hogy különleges jogi helyzet alakult ki. Hargitai János (KDNP) felvetette, hogy ha személyesen nem, akkor írásban kérdezzék a volt jegybankelnököt.

A grémium végül egyhangú döntéssel úgy határozott, hogy a bizottság elnöke keressen olyan törvényes megoldásokat, amelyekkel Matolcsy György meghallgatására valamilyen módon - akár zártláncú hálózaton keresztüli zárt ülésen vagy a büntetés-végrehajtás területén - sor kerülhet, és ennek eredményéről tájékoztassa a bizottságot.
A harmadik napirendi pontban a bizottság elnökének javaslatára a grémium egyhangú szavazással döntött arról, hogy a következő ülésen Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, korábbi MNB-alelnököt, Balog Ádámot, a jegybank korábbi alelnökét és Gyura Gábort, az agrártárca volt főosztályvezetőjét hallgassák meg.