4,6%-os munkanélküliségi ráta és 10,3%-os reálbérnövekedés a hazai munkaerőpiacon

Ugyanebben az időszakban a nemzetközi módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 4,6% volt az előző időszakban mért 4,4% után és az előző év azonos időszakában mért 4,0% után. Az NFSZ nyilvántartásában 233 ezer regisztrált álláskereső szerepelt ugyanebben az időszakban, ami az előző év azonos időszakához képest 4,4%-os csökkenést mutat, a megelőző hónaphoz viszonyítva pedig 3,5%-kal nőtt. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma a fenti időszak végén 70 ezer volt az előző hónap végén nyilvántartott 79 ezer után.

A foglalkoztatási ráta továbbra is historikusan magas, a legutolsó negyedévben a 15-64 éves népesség 75,0%-a dolgozott a megelőző negyedév 74,7%-os, illetve az előző év azonos időszakában mért 74,6%-os szinttel összevetve.

A decemberi átlagbér emelkedés eközben 16,4% volt éves alapon a hazai munkaerőpiacon, ami továbbra is az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi – a decemberi minimálbéremelés hatásán túl - és egyben 10,3%-os reálbérnövekedést eredményezett a hónapban. Az alapvető piaci tendenciákat némileg jobban megragadó és a monetáris politika számára is pontosabb iránymutatást jelentő versenyszférai béremelkedés 15,6% volt a megelőző hónap 13,3%-os mértéke után.

Kilátások

A következő hónapokban a munkanélküliség továbbra is a 4%-os szint körül ingadozhat, ami a munkaerőpiacilag aktívak között közel teljes foglalkoztatást jelent, azonban ha tartósabban 4,5% fölé kerül az állástalanok aránya az jelezheti a munkaerőpiaci feszesség és a konjunktúra lanyhulását. Összességében továbbra is igaz, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva a jelenlegi alacsonyabb keresleti szint mellett is igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők, ami egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy átmeneti gazdasági visszaesésre számítanak. Ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke az idei évben kevéssel 10% felett lehet – némi felfelé mutató kockázat mellett -, amit támogatnak a decembertől 15 és 10%-kal emelkedett bérminimumok.

Részletek, háttér

A hazai foglalkoztatottsági szint továbbra is rekordközelben tartózkodik, miközben minimálisan a munkanélküliek száma is emelkedik az inaktivitásból a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt és így az aktivitás is új csúcsra kerül, immár csak kismértékben elmaradva az 5 millió főtől. A fejlett piaci munkaerőpiacok jelenlegi gyengébb, recessziós környezetben tapasztalt ilyen mértékű stabilitása  némi meglepetésre ad okot, mivel a jelentősebb ideje zajló erőteljes jegybanki kamatemelések a korábbi tapasztalatok alapján ennyi idő után már elkezdenek hatást gyakorolni a munkaerőkeresletre. Eközben az említett aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezet következtében, így a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliség is emelkedett kismértékben. A munkaerőpiaci feszesség továbbra is relatíve magas, a 70 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.

Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirál magasabb szinten történő beragadását valószínűleg sikeresen megakadályozó jegybankok mikor tudnak további hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban és elősegíteni a munkaerőpiaci feszesség és az ebből következő béremelkedési ütem olyan szintű lassulását, ami segíti a jegybanki inflációs célok elérést. A továbbra is láthatóan erős munkaerőpiaci kereslet erősíti az aggodalmakat, hogy a 2%-os jegybanki inflációs célokhoz való visszatérés később következhet be és hogy mindez megvalósulhat-e puha landolással, vagyis erőteljesebb recesszió nélkül vagy esetleg jóval hosszabban lesz szükséges a historikusan magas kamatokat fenntartani. A jelenlegi stabil állapotból eredően az extenzív, vagyis a munkaerőpiac mennyiségi bővülésének határaihoz érve a vállalatok erőteljesebben fordulhatnak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósíthatnak meg olyan beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg vagy nem térült volna meg, ami továbbra is pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából.

2023 IV. negyedévében a téli szezonalitásnak megfelelő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektorális bontásban. A mezőgazdaságban 3 ezer fővel csökkent a létszám, a feldolgozóiparban 2 ezerrel esett, míg az építőiparban 8 ezer fővel nőtt, a piaci szolgáltatások területén 24 ezerrel nőtt, a közszolgáltatások területén pedig 11 ezer fővel bővült a foglalkoztatotti létszám az előző év azonos időszakához képest.