50 tonnával növelték aranytartalékaikat a világ jegybankjai
A Bloomberg hírügynökség értesülése szerint idén márciusban ismét jelentős volumenben zajlottak intézményi aranyvásárlások, miután az év első két hónapja e tekintetben még valamivel csendesebben alakult. Januárra 15,1 tonna növekményt, februárra -3,1 tonna csökkenést jelentett még korábban az Arany Világtanács nemzetközi összesítésben. A friss márciusi adatok most a Nemzetközi Valutaalaptól származnak.
A két legnagyobb vásárló Mexikó és Oroszország voltak. A közép-amerikai ország 16,8 tonnával növelte a jegybanki aranykészleteket, amelyek most elérik a 122,6 tonnát. Mexikó egy éve kezdett masszív aranyvásárlásba. Azt megelőzően évtizedekig 10 tonna alatt volt az ország aranytartaléka.
Oroszország ezzel szemben már évek óta következetesen tornázza felfelé a központi bank aranykészletét. Az aktuális adatok szerint márciusban újabb 16,5 tonna nemesfém vándorolt a jegybanki értéktárába.
A Közel-Kelet egyik legaktívabb aranypiaci szereplője Törökország. Ankara márciusban az adatok szerint 11,5 tonnával gyarapította központi pénzintézete aranytartalékát. A jegybanki készlet tavaly év végén ugrásszerűen már 200 tonna közelébe növekedett a korábban évekig változatlan 116 tonnáról. Ez a növekedés vélhetően annak eredményeként következett be, hogy az ankarai kormány a tavalyi utolsó negyedévben hozott egy intézkedést, amely szerint az ország kereskedelmi bankjai a kötelező tartalék képzést a központi bank felé arannyal is teljesíthetik.
További aranyvásárlások történtek még Kazahsztán (+4,3 tonna), Ukrajna (+1,2 tonna), Tádzsikisztán (+0,4 tonna) és Fehéroroszország (+0,1 tonna) részéről. Egyedüli eladóként Csehország vált meg 0,1 tonna aranytól.
Az adatok összesítése azt mutatja, hogy a nemzetközi aranytartalékok a múlt hónapban 50,7 tonnával bővültek, vagyis a jegybankok márciusban ismét nettó aranyvásárlóknak bizonyultak. Ezzel folytatódik az utóbbi években megfigyelhető trend, amely szerint a fejlett országok korábbi aranyeladásai elapadtak, a feltörekvő országok pedig ütemesen próbálják behozni lemaradásukat az arany tartalékolásában. A cél a portfóliók diverzifikálása révén a devizatartalékokban rejlő kockázatok mérséklése. Mexikóban az arany részaránya a devizatartalékokban aktuálisan mindössze 3,9%, Oroszország esetében pedig ugyanez 9.7%, ami elmarad a 12% feletti világátlagtól, nem is beszélve a két legnagyobb aranyvagyonnal rendelkező országgal, az Egyesült Államokkal és Németországgal való összehasonlításról, ahol ez az arány több mint 70%.
