53 milliárd forint áll rendelkezésre vízgazdálkodásra 2020-ig
Kifejtette: a 2014-2020-as időszakban Magyarországra a Közös Agrárpolitika forrásaiból 1250 milliárd forint jut vidékfejlesztési programokra. A tervek szerint 53 milliárd forintot új öntözőberendezések kiépítésére, a régiek korszerűsítésére, meliorációra (talajjavításra) és vízvisszatartásra különítenek el a gazdák számára. Mezei Dávid hangsúlyozta: a forrásokra csak mezőgazdasági termelők pályázhatnak, a támogatási intenzitás legfeljebb 50 százalékos lesz.
A programot a következő hetekben hagyják jóvá véglegesen, és várhatóan év végén, vagy a jövő év elején írják ki az első pályázatokat – mondta. Magyarországon az öntözött területek nagysága 100 ezer hektár alatt van, ami jóval alulmúlja az uniós átlagot, ráadásul 1990 óta mintegy a felére csökkent. A klímaváltozás várhatóan átlagosan három százalékkal növeli a nettó vízigényt, a régióban azonban ennél nagyobb lesz a növekedés – húzta alá.
Feldman Zsolt, a Földművelési Minisztérium agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára a konferencián elmondta: Magyarországon a mezőgazdasági területek mindössze 1-2 százalékát öntözik, ennek a 90 százaléka szántóterületeken zajlik. Közölte: az öntözési igény és a beruházás várható megtérülése nincs mindenhol összhangban az országban. Feldman Zsolt elmondta: a gazdálkodók a zöldítésre fordított költségeket is elszámolhatják majd a közvetlen támogatások tételei között, így közvetve ez is szolgálja a "normális vízgazdálkodást".
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában kifejtette: miközben alig 100 ezer hektáron zajlik öntözés, 330 ezer hektáron lenne erre igény. "Van, ahol a pénz hiányzik, van, ahol a vízkivételi lehetőség" – fogalmazott. Az akadályok között említette a birtokszerkezet elaprózottságát és a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapotát. Győrffy Balázs szerint természetes és mesterséges víztározók létesítésére és azok multifunkcionális felhasználására van a legnagyobb szükség Magyarországon. Ezt erősítette Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója is.
Előadásában kitért arra, hogy egyes klímaváltozási modellek szerint Magyarországon az aszállyal érintett területek nagysága megduplázódik, holott a jelenleg rendelkezésre álló 500 millió köbméternyi belvízi tárolókapacitás már most is csaknem teljes mértékben feltöltött. Elmondta: létrehoztak egy aszálymonitoring csoportot, amely az árvízi készültségi fokozatokhoz hasonlóan aszálykészültségi szinteket dolgozna ki. Emellett szeptember végéig elkészítik a vízügyi ágazat legfontosabb feladatait rögzítő Kvassay Jenő Tervet, amelyet reményeik szerint legkésőbb decemberben a kormány elé terjesztenének.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke pedig tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarország ötmillió hektár helyett százezret öntöz, és hogy a víz nagy részét átengedi az országon, miközben a nagy hőség miatt egymillió tonna kukorica vész kárba. Úgy fogalmazott: a jogalkotáson és a törvényhozókon nem múlik, hogy Magyarország végre az adottságainak megfelelő színvonalú gazdálkodást tudja kialakítani. (MTI)
