57 százalékkal kevesebb személygépkocsi talált gazdára tavaly

Áruszállítás

A szállított áruk tömege és az árutonna-kilométerben mért szállítási teljesítmények éves szinten valamennyi szállítási alágazatban csökkentek, viszont 2009 IV. negyedévében a közúti és a csővezetékes ágazatban meghaladták az egy évvel korábbit. A nemzetközi áruszállítás volumene 13, a belföldié 11%-kal esett vissza. Az áruszállítás árutonnakilométerben mért teljesítménye mindkét viszonylatban 6%-kal csökkent. Az árutömeg 76%-át közúton, 14%-át vasúton szállították; belföldi viszonylatban e két alágazat részesedése még meghatározóbb (együttesen 96%) – a belvízi, a csővezetékes és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan. Az árutonna-kilométerben mérve 50,1 milliárdos teljesítmény 6%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Az összteljesítmény legnagyobb hányadát (70%-át) kitevő közúti áruszállítás 1%-kal maradt el a 2008-as szinttől, míg az együttesen 14%-ot kitevő csővezetékes és belvízi szállításban 7, illetve 19%-os csökkenés mutatkozott. Az összteljesítmény 15%-át produkáló vasúti szállítási alágazat teljesítménye 22%-kal esett vissza.

A közúti áruszállítás 11%-kal alacsonyabb volumene a belföldi szállítás 13%-os visszaesésére vezethető vissza – nemzetközi viszonylatban 5%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak, mint 2008-ban. Volumenében a nemzetközi áruszállítás nem jelentős, az áruk tömegének mindössze 12%-a lépi át az országhatárt. Belföldi viszonylatban az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 7%-kal csökkent, nemzetközi relációban viszont 2%-os növekedés mutatkozott. Kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, megnőtt az átlagos szállítási távolság, ugyanakkor csökkent az üresen megtett út aránya. Az alacsonyabb összteljesítmény elsősorban a szállítási ágazatba sorolt szervezetek volumenben 17%-kal, árutonnakilométerben mérve 11%-kal alacsonyabb teljesítményének tudható be. Az egyéb ágazatokban tevékenykedő cégek saját árufuvarozási részlegei adták a közúton szállított áruk tömegének 47, az árutonna-kilométerben mért teljesítmények 28%-át – utóbbi azért alacsonyabb, mert főként a saját vonzáskörzetükben szállítanak (kisebb távolságra).

A vasúti áruszállítás forgalma és összteljesítménye is nagymértékben (18, illetve 22%-kal) csökkent a bázisidőszakhoz képest. 2009-ben a belföldi vasúti szállítás volumene ugyan nőtt 11%-kal, teljesítménye viszont 3%-kal csökkent – a nemzetközi szállítási volumen és teljesítmény két számjegyű, 26, illetve 25%-os visszaesése mellett. 2009-ben két szlovák cég jelent meg a vasúti áruszállítási piacon.

A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 11, az összteljesítményből 10%. A Duna magyarországi szakaszán ennél magasabb a részesedése az ukrán (20%), a német (15%), a román (15%), a bolgár (13%), és az osztrák (11%) felségjelű hajók teljesítményének. Az összes teljesítmény 59%-a átmenő forgalom, 30%-a export, 11%-a import, mindössze 2 ezrelék a belföldi forgalom.

A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér összes áruforgalma 54,4 ezer tonna volt, 13%- kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Személyszállítás

A helyközi személyszállításban mind az utasforgalom, mind az utaskilométerben mért teljesítmény 5%-kal csökkent. A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbuszforgalom súlya a meghatározó: 77%. A nemzetközi szállításban 59%-os részesedésével a légi közlekedésé
a vezető szerep, a vasút 26, az autóbusz 15%-os hányadot képvisel.

Budapest-Ferihegy repülőtér 68 országgal lebonyolított utasforgalma 8,1 millió fő volt, 4%-kal csökkent a bázisidőszakhoz képest. Ezt az utasforgalmat összesen 110 ezer, az előző évinél 7%-kal kevesebb járattal realizálta. Egymillió fő feletti légi forgalmat Németország, négyszázezret meghaladót Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország és Svájc viszonylatában regisztráltak. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a British Airways
és a Swiss. Nem menetrend szerinti forgalmat 63 ország relációjában bonyolított le Budapest-Ferihegy.

A helyi személyszállítás utasszáma 5, az utaskilométerben mért teljesítménye pedig 6%-kal csökkent az előző évihez képest. A legmagasabb, 63%-os részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt, melynek 51%-a a fővárosban zajlott. A budapesti utasforgalomból a metró részesedése 23%.

Közúti gépjárművek állománya
2009. december 31-én a közúti gépjárművek állománya 3,6 millió volt, ebből 3 millió személygépkocsi. Az év folyamán több járművet vontak ki a forgalomból, mint amennyit üzembe helyeztek. A gépjárművek száma ezt megelőzően 11 éve csökkent. Továbbra is magas a gépjárművek átlagos életkora,
a személygépkocsiké közel 11, az autóbuszoké 13 év.

A 2009. év folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 76 ezer volt, 57%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban. Az első alkalommal regisztrált személygépjárművek 17%-a volt használt. A Ford, az Opel és a Suzuki márkák adták együttesen az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek egyharmadát.