6000 milliárd forintot ad az EU a járvány okozta károk enyhítésére
A járvány okozta károk enyhítésére hozta létre az Európai Unió a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt. Ebből Magyarország mintegy 6000 milliárd forintot igényelhet. A források elosztásának részleteit a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv fogalmazza majd meg. A végleges tervet április végéig kell benyújtani, de várhatóan ennél hamarabb el fog indulni. A magyar elképzelések szerint 9 területen várható beavatkozás: demográfia és köznevelés, az egyetemek megújítása, felzárkózó települések, vízgazdálkodás, fenntartható zöld közlekedés, energetika (zöld átállás), átállás a körforgásos gazdaságra, digitalizációs reform a versenyképesség szolgálatában, egészségügy. Ezeken a területeken a terv számos változást, de konkrét beruházásokat is tartalmaz.
A területek leghangsúlyosabb része állami feladatokat céloz, így a legtöbb helyen állami kedvezményezettek lesznek, de nem kizárólagosan. „Bár a terv végrehajtásában az állami szereplőkön lesz a hangsúly, de közvetve vagy közvetlenül, körülbelül ezermilliárdos nagyságrendben várhatóan a vállalkozások is részesedni fognak az eszközből. Emiatt, különösen a fenntartható növekedés és a kutatásfejlesztés területén, a vállalkozások is hozzájárulhatnak a kárenyhítéshez” - fogalmazott dr. Márkus Csaba, a Deloitte partnere.
Az RRF egy részét hitelként, egy másikat pedig vissza nem térítendő támogatásként kapjuk, azonban az még nem pontosan látszik, hogy a végső kedvezményezettek milyen feltételekkel tudják majd felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Megfogalmazott céljait mindenesetre 2026-ig érné el Magyarország és eddigre szeretné elkölteni a neki szánt forrásokat is.
„A terv végrehajtása erősen fejnehéz lesz. Várhatóan 2021 első felében már több ezermilliárd forint, akár a teljes összeg 60-80 százaléka meghirdetésre kerülhet. Ez óriási lehetőség, de egyben hatalmas kihívás is, hiszen a terveket jól előkészített, életképes projektekkel kell megtölteni, ráadásul olyan keretek között kell végrehajtani, amelyek jelentősen különböznek az eddigi forrásfelhasználási gyakorlattól” – hívta fel a figyelmet Béres Attila, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
