6,75%-on maradt a magyar alapkamat

A piaci árazások alapján ugyanakkor nem lett volna drámai meglepetés, ha esetleg az MNB újabb vágást jelent ma be, ami megfelelt volna a mi, 25 bp-os kamatcsökkentési várakozásunknak is. Vélhetően ennek elmaradása okozta azt is, hogy a forint árfolyama a döntést követően tovább erősödött, miközben a lengyel zloty inkább gyengült. 15 hónap után ezzel a lépéssel szünet következett be a kamatcsökkentési ciklusban.

Hektikus helyzetben kellett a Monetáris Tanácsnak a mai napon döntést hoznia. Egyrészt a kamatcsökkentési várakozások felerősödtek a tengerentúlon, másrészt azonban a júliusi, hazai inflációs adat kellemetlen meglepetést okozott. Eközben az is látszik, hogy sajnos nem csak a magyar, de az európai és a tengerentúli gazdasági növekedési kilátások is romlanak. Jelenlegi várakozásunkban, miszerint év végéig 6,5%-ra csökkenhet az alapkamat, lefelé mutató kockázatokat látunk, a következő hetek piaci folyamatai és a beérkező nemzetközi és hazai makroadatok több kamatcsökkentésre is lehetőséget adhatnak.

Kilátások

Bár ezúttal nem csökkentette az MNB az alapkamatot, az elmúlt hetek piaci folyamatai és a beérkező gazdasági adatok a következő hónapokra inkább növelték az MNB mozgásterét, semmint csökkentették azt. A piaci árazások alapján év végére 6%-ra, akár ez alá is csökkenhetne az alapkamat, ugyanakkor az MNB az óvatosság jegyében ilyen szintre vélhetően nem fogja vágni az irányadó kamatot év végéig. 

Az inflációs adat év végére a legutóbbi, 4,1%-os júliusi szintet meghaladhatja, ami óvatosságot indokol; különösen igaz ez a maginflációra, amely várhatóan még ennél is jóval magasabb szinten, közel 5%-on tetőzhet 2024-2025 fordulóján. 6,5%-os év végi várakozásunkban ugyanakkor lefelé mutató kockázatokat érzékelünk - olvashatjuk az MBH Bank elemzésében.