6,75%-ra csökkent a magyar alapkamat
Egyelőre tehát nem következett be szünet a kamatcsökkentési ciklusban. Míg a júniusi ülést követően eleinte úgy tűnt, hogy egy darabig ki fog várni a jegybank a további lazítással, az elmúlt két hétben egyértelműen mérséklődtek idehaza is a kamatvárakozások, ami azzal párhuzamosan következett be, hogy az amerikai Fed-től is most már gyakorlatilag borítékolhatónak tekinti a piac a szeptemberi kamatvágást.
A legutóbbi MNB kamatdöntés idején még nem volt ennyire kedvező a helyzet, az amerikai inflációval kapcsolatos kilátások valamivel pesszimistábbak voltak. Továbbá a Fed-től érkező kommentárok az inflációs kockázatok emlegetése felől egyre inkább egy esetleges további munkaerőpiaci gyengülés elkerülésének irányába mozdultak el.
Ez figyelemre méltó változás, és alátámasztja a piaci várakozások enyhülését a tengerentúli kamatpályával kapcsolatban.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az idei további kamatdöntő üléseken is szünet nélkül folytathatja a vágásokat az MNB. Az inflációval kapcsolatban ugyanis továbbra is kettős helyzet figyelhető meg: a maginfláción kívüli tételek jól alakulnak, de a maginfláció év végéig érdemben tovább emelkedhet. Az infláció éves átlagban idén és jövőre is az MNB célsávjának felső részében tartózkodhat, idén decemberben 4% fölé kerülhet.
Tehát a beérkező adatok fogják eldönteni, hogy milyen tempóval haladhat tovább az MNB. Egyelőre tartjuk azt a várakozásunkat, hogy év végéig 6,5%-ra csökkenhet az alapkamat, de ebben lefelé mutató kockázatok vannak, amennyiben a következő hetek piaci folyamatai és a beérkező nemzetközi és hazai makroadatok több kamatcsökkentésre is lehetőséget adnak.
Az MNB kamatdöntése a vártnak megfelelő mértékű volt, így az nem jelentett meglepetést a piaci szereplők számára, ahogyan vártuk, a forint erősödése megtorpant. Az EUR/HUF kurzus 390-ről 391,50 közelébe emelkedett, majd kismértékben korrigált, 391,10-ig, de ebben a dollár euróval szembeni erősödésének is szerepe lehetett.
A mai ülésen a tartás és a 25 bázispontos csökkentés között döntöttek, végül konszenzusos döntés született.
Kamatdöntést követő sajtótájékoztató
Virág Barnabás, MNB-alelnök az ülést követően kiemelte, az inflációs cél eléréséhez továbbra is fegyelmezett és szigorú monetáris politika szükséges. Kiemelten figyelik ezt a négy tényezőt: az inflációs kilátások alakulását, az ország kockázati megítélését, a régión belüli relatív pozíciót, valamint a nemzetközi kockázati és monetáris politikai környezetet. A júniustól jelzett új szakaszban hónapról hónapra dönt a Monetáris Tanács a tartás vagy kismértékű kamatcsökkentés között.
A piacok még további egy-két kamatcsökkentést várnak az év második felére, ami reálisnak tekinthető az alelnök szerint. A 1,5-2 éves kamatvárakozások érdemben lefelé tolódtak, ugyanakkor a Monetáris Tanács szerint a folyamatok fenntarthatóságának megítéléséhez több beérkező adatra van szükség. Továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt, az elmúlt időszakot meghatározó kockázatok továbbra is jelen vannak, gyorsan változhat a kockázatvállalási hajlandóság egy-egy negatív hír nyomán.
Változékony, de javult a globális befektetői hangulat, a fejlett piaci kamatcsökkentések hamarabb bekövetkezhetnek, szemben az egy hónappal korábbi várakozásokkal, nőtt a Fed szeptemberi kamatcsökkentésének esélye is. Globálisan az eurózónában és az Egyesült Államokban is mérséklődött az infláció, de a jegybanki célok felett alakulnak még.
Itthon a júniusi infláció a piaci várakozásoknál alacsonyabban alakult, a jegybanki toleranciasávon belül maradt, de ez az adat az inflációs pályát nem módosítja, a mai kamatcsökkentést az ország kockázati megítélésének javulása támogatta.
Júniusban megállt a maginfláció csökkenése, a mutató előretekintve átmenetileg tovább emelkedik. A piaci szolgáltatások dezinflációja lassú maradt, kiemelten figyelik a szektor árazási döntéseit. A következő időszakban is a toleranciasáv felső szélénél mozoghat a headline infláció, az inflációs várakozások csak lassan mérséklődnek.
A visszafogott európai konjunktúra tartósabban érezteti hatását. A külső egyensúlyi folyamatok kedvezőek, májusban a folyó fizetési mérleg ismét jelentős többletet ért el, a fiskális hiánycsökkentés is megkezdődött. A júliusban bejelentett intézkedések támogatják a költségvetési hiánycél elérését 2024-ben és 2025-ben is.