70 éves nyugdíjkorhatár Magyarországon? Igen, erre számítunk!

Kedvezőtlenebbé váltak a nyugdíjkilátások a K&H biztos jövő felmérése szerint, amely a 30-59 évesek körében nézte meg, mire számítanak időskorukban. A nyugdíjkorhatárt átlagosan 69 évre teszik, a küszöb a 70 éves szint a várakozásokat nézve. Mi ennek a realitása?

70 éves nyugdíjkorhatár Magyarországon? Igen, erre számítunk!

Egy év alatt 21 százalékról 27 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik most úgy látják, a nyugdíjkorhatár elérése után sem mennek egy ideig valóban nyugdíjba, azaz dolgozni fognak.

Miért volt szükséges a hazai nyugdíjkorhatár emelése?

A 2014 óta - a törvényben szabályozott formában - zajló folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre lassan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele tehát pontosan:

- az1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1953-ban született, a betöltött 63. életév;

- az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1955-ben született, a betöltött 64. életév;

- az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Mikor kellhet ismét emelni a nyugdíjkorhatárt?

A Magyar Nemzeti Bank kutatóinak 2016-os elemzése szerint 20 évig nem lesz gond a magyar állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával. A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a megállapításuk az adott szabályok és járulékszint mellett érvényes – ebben a tekintetben pedig számos változás következett be a publikáció óta.

Például nem láthatták előre a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését, amely a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadások jelentős növekedéséhez vezetett. Éppen ezért feltételezhetjük, hogy az MNB kutatói által megjelölt 2030-as évek közepénél már korábban is jelentkezhetnek komoly fenntarthatósági problémák.

A Bankmonitor egy korábbi becslése szerint az idősek eltartottsági rátájának mostani szinten való rögzítése érdekében már 2030-ban 66 évre emelkedhet az állami nyugdíjkorhatár, 2040-ben pedig akár a 67 éves korhatár is indokolt lehet. Ha ez utóbbi tényleg megvalósul, akkor az 1973-ban és azután születetteknek már így kell kalkulálniuk.

Lehet akár 70 év is a hazai nyugdíjkorhatár? A magyarok borúsan látják a helyzetet

Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok - derül ki a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai. 

69, de a 70-hez közelít

A résztvevők átlagban 69 évre várják a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, ez megegyezik az utóbbi évek értékével.

“Ugyanakkor fontos változás, hogy míg 2019 és 2020-ban a 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben számszerűleg már többen említették a 70 évet. Igaz, a különbség csak pár százalék, ha azonban a trendeket nézzük, akkor a következő időszakban már 70 év jelenhet meg a többségnél” - ismertette a kutatás legfontosabb eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetője.

Hozzátette: „Lényeges az is, hogy a különböző korosztályba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenes korosztály legnagyobb része - 43 százaléka – a 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, addig a harmincasok és negyvenesek körében már most a 70 évet említették a leggyakrabban.”

Mi lesz akkor?

A nyugdíjkorhatár elérése egy dolog, de a válaszadók elárulták azt is, hogy valójában mikor terveznek nyugdíjba vonulni. 

A többség - a megkérdezettek 61 százaléka - akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. A korábbi években többen voltak: 2019, 2020 és 2021 második negyedévében 66-70 százalékuk számított erre. Idén 11 százalékos volt azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt pihenésre válthatnak. Az előző három évben ők szintén többen voltak, akkor 12-14 százalékos volt az arányuk. 

A mostani kutatás végeredménye szerint 27 százalék mondható pesszimistának: ők azt várják, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak. Ez az arány magasabb az előző évek 20 százalék körüli szintjéhez képest. 

Székely Pálma szerint összességében enyhe pesszimizmus rajzolódik ki a ténylegesen tervezett nyugdíjba vonulásra vonatkozó válaszokból is. “Ebben szerepet játszhat az is, hogy bár a nyugdíjvárakozások hosszú távúak, a mostani bizonytalan, egyben kedvezőtlen gazdasági környezetben sokan pesszimistábban látják a jövőt” - tette hozzá.

A szakember szerint a negatívabb irányba forduló nyugdíjvárakozások még inkább hangsúlyosabbá teszik az öngondoskodást, vagyis azt, hogy aki csak teheti, minél előbb kezdje meg a takarékoskodást időskorára.

Hány nyugdíjas van ma Magyarországon?

Saját jogú nyugdíjasok száma 2000-től napjainkig:

2000: 2.461.000 fő

2001: 2.465.000 fő

2002: 2.465.000 fő

2003: 2.453.000 fő

2004: 2.461.000 fő

2005: 2.474.000 fő

2006: 2.489.000 fő

2007: 2.523.000 fő

2008: 2.525.000 fő

2009: 2.496.000 fő

2010: 2.463.000 fő

2011: 1.985.000 fő

2012: 2.013.000 fő

2013: 2.041.000 fő

2014: 2.023.000 fő

2015: 2.015.000 fő

2016: 2.046.000 fő

2017: 2.027.000 fő

2018: 2.032.000 fő

2019: 2.054.000 fő

2020: 2.029.000 fő

Ha valaki alaposan végignézte a számokat, akkor észrevehette, hogy 2011-nél komoly “visszesés” látható a saját jogú nyugdíjasok számában. Hová tűnt közel félmillió ember?

A választ a KSH módszertanában találjuk meg, mely szerint:

2012. január 1-jén a nyugdíjrendszer gyökeresen átalakult két fő rendezőelv mentén: Saját jogon nyugdíjat – két kivételtől eltekintve – csak korbetöltött személyek részére lehet megállapítani, illetve folyósítani. Kivételt képeznek a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak, illetve az 1955. előtt született volt fegyvereseknek járó (korhatár alatti) nyugdíjak. Ez utóbbiak azonban 2012-től újonnan már nem állapíthatók meg.

A nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére még 2012 előtt megállapított különféle korai öregségi nyugdíjak (pl. előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj) átalakultak korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá (az 1955-ben vagy azt követően született volt fegyveresek esetén), átmeneti bányászjáradékká és balettművészeti életjáradékká.

Ezek az ellátások – meghatározott feltételek teljesülése esetén – 2012-től átmenetileg még újonnan is megállapíthatók. A korhatár betöltésekor ezeket az ellátásokat (közös elnevezésük: életkoron alapuló ellátások) öregségi nyugdíjként folyósítják tovább.

A másik jelentős változás a megváltozott munkaképességűeket érinti, két új ellátás, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás bevezetésével. Ugyanakkor megszűnt a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék. 2012. január 1-jétől rehabilitációs járadék sem állapítható meg, a korábban megállapított járadékok fokozatosan futottak ki a rendszerből.

Azok rokkantsági nyugdíját, akik 2012 előtt betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, 2012-től öregségi nyugdíjként folyósítják. 2012. január 1-jével az átmeneti járadékból rokkantsági ellátás lett, míg a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak és a rendszeres szociális járadékok a rokkantsági csoporttól, illetve az életkortól függően alakultak át rokkantsági ellátássá, illetve rehabilitációs ellátássá.

Állami tulajdonú energiavállalat létrehozását tervezi a brit Munkáspárt

Állami tulajdonú energiatermelő vállalat létrehozásának terveit jelentette be kedden a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője.
2022. 09. 28. 05:30
Megosztás:

Élettársad van nem házastársad? Akkor most kapaszkodhatsz!

Még mindig sokan nincsenek tisztában az élettársak vagyonjogi viszonyaival (pedig becslések szerint megközelítőleg egymillió magyar ember él ebben a formában jelenleg), olyannyira, hogy egy friss MOKK-kutatás szerint az élettársi közösségben élő emberek töredéke tudja csak, hogy milyen jogi szabályok vonatkoznak rájuk. Cikkünkből most minden kiderül!
2022. 09. 28. 04:01
Megosztás:

Mi mindent érdemes tudni a kompresszorokról?

A kompresszor olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a levegőt vagy más gázokat a légköri nyomásnál magasabb nyomásra sűrítsük. Ennek során pedig összenyomja a légkörből vett levegőt és növeli annak nyomását. A kompresszorokat számos különböző iparágban használják, például az autóiparban, a vegyiparban, a textiliparban, az élelmiszeriparban, az energiaiparban, az egészségügyben, de még az üvegiparban is. Emellett a ház körül vagy utazásnál is nagy hasznukat vehetjük. Lássuk, mi mindent érdemes tudni ezekről a szerkezetekről!
2022. 09. 28. 03:00
Megosztás:

Meglepő lépés az MNB-től

A Monetáris Tanács szeptemberi kamatdöntő ülésén további 125 bázisponttal emelte az alapkamatot, 13 százalékra. Egyúttal jelezték azt is, hogy ezzel a határozott lépéssel véget ért a tavaly nyár óta tartó kamatemelési ciklus.
2022. 09. 28. 02:30
Megosztás:

Egy hét alatt több mint ötszáz intézkedés vezetés közbeni mobilozás miatt

Egy hét alatt több mint ötszáz esetben kellett intézkedniük a rendőröknek vezetés közben kézben tartott mobiltelefon használata miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata kedden a rendőrség honlapján.
2022. 09. 28. 02:00
Megosztás:

Az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését segítheti az SZTE geográfusainak kutatása

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
2022. 09. 28. 01:30
Megosztás:

A hagyományos villanykörték lecserélésére indul program Romániában

Romániában költségvetési forrásokból ösztönzik a hagyományos villanykörték energiatakarékos LED-es izzókra cserélését: a támogatási programot kedden fogadta el a Környezetvédelmi Alap igazgatósága.
2022. 09. 28. 01:00
Megosztás:

Romániában 37 százalékkal nőtt a biztosítási piac

Romániában 37 százalékkal, 8,76 milliárd lejre nőtt a biztosítási piac az idei első fél évben a tavalyi év azonos időszakához képest - közölte kedden a román biztosítási felügyelet.
2022. 09. 28. 00:05
Megosztás:

Vegyesen zártak a New York-i tőzsde főbb mutatói

Vegyesen zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.
2022. 09. 27. 23:30
Megosztás:

John Williams és Bob Iger tiszteletbeli lovagi címet kapott II. Erzsébettől

John Williams, a Star Wars zeneszerzője és Bob Iger, a Walt Disney vállalat volt elnöke is szerepel II. Erzsébet utolsó kitüntetési listáján - írta kedden a BBC News.
2022. 09. 27. 23:30
Megosztás:

Megugrott az eladott új lakások száma az USA-ban

Az Egyesült Államokban 28,8 százalékkal nőtt az új lakások eladása augusztusban az előző hónaphoz képest, így az egész évre kivetített értékesítési darabszám 685 ezer volt - közölte az amerikai kereskedelmi minisztérium. A mutató 2020 júniusa óta legnagyobb mértékben nőtt.
2022. 09. 27. 22:30
Megosztás:

A cirok a jövő fontos takarmánynövénye lehet

A kukorica részleges kiváltására lehet alkalmas a szemescirok takarmánynövényként, hiszen rosszabb termőterületeken és aszályos években is kedvező hozamokra képes, ez a termésbiztonság pedig felértékelődő szempont minden gazdálkodónak - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen a cirok jövőben betöltött szerepéről, felhasználási lehetőségeiről esett szó. Az eseményről az Agrárminisztérium (AM) közleményben tájékoztatta az MTI-t kedden.
2022. 09. 27. 22:00
Megosztás:

Megoszlanak az elemzői vélemények a kamatemelési ciklus lezárásáról

Az MTI-nek nyilatkozó elemzők egyöntetűen meglepőnek nevezték a 125 bázispontos jegybanki alapkamat-emelés mértékét, a kamatemelési ciklus leállításáról azonban megoszlottak a vélemények.
2022. 09. 27. 21:30
Megosztás:

Spanyolországban több mint 15 százalékkal drágult a fogyasztói kosár

Spanyolországban átlagosan 15,2 százalékkal drágult a háztartások által leginkább vásárolt termékeket tartalmazó fogyasztói kosár egy év alatt, amelynek mértékére nem volt példa az elmúlt 34 évben - állapította meg az egyik legjelentősebb fogyasztóvédelmi szakmai szervezet, az OCU kedden közzétett szokásos éves jelentésében.
2022. 09. 27. 21:00
Megosztás:

Jóváhagyta a szlovák parlament Finnország és Svédország NATO-csatlakozását

Nagy többséggel jóváhagyta a szlovák parlament kedden Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét.
2022. 09. 27. 20:30
Megosztás:

Gyengült a forint estére

Gyengült a forint kedden este reggelhez képest a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.
2022. 09. 27. 20:00
Megosztás:

Nagy az érdeklődés a kormány tűzifaprogramja iránt

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter a szaktárca keddi közleménye szerint.
2022. 09. 27. 19:30
Megosztás:

Mínuszban zártak a nyugat-európai tőzsdék

Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek kedden.
2022. 09. 27. 19:00
Megosztás:

Az OTP húzta a BUX-ot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 20,17 pontos, 0,05 százalékos emelkedéssel, 38 549,03 ponton zárt kedden.
2022. 09. 27. 18:30
Megosztás:

Feloldják a tűzgyújtási tilalmat

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.
2022. 09. 27. 18:00
Megosztás: