70 éves nyugdíjkorhatár Magyarországon? Igen, erre számítunk!

Kedvezőtlenebbé váltak a nyugdíjkilátások a K&H biztos jövő felmérése szerint, amely a 30-59 évesek körében nézte meg, mire számítanak időskorukban. A nyugdíjkorhatárt átlagosan 69 évre teszik, a küszöb a 70 éves szint a várakozásokat nézve. Mi ennek a realitása?

70 éves nyugdíjkorhatár Magyarországon? Igen, erre számítunk!

Egy év alatt 21 százalékról 27 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik most úgy látják, a nyugdíjkorhatár elérése után sem mennek egy ideig valóban nyugdíjba, azaz dolgozni fognak.

Miért volt szükséges a hazai nyugdíjkorhatár emelése?

A 2014 óta - a törvényben szabályozott formában - zajló folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre lassan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele tehát pontosan:

- az1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1953-ban született, a betöltött 63. életév;

- az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1955-ben született, a betöltött 64. életév;

- az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Mikor kellhet ismét emelni a nyugdíjkorhatárt?

A Magyar Nemzeti Bank kutatóinak 2016-os elemzése szerint 20 évig nem lesz gond a magyar állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával. A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a megállapításuk az adott szabályok és járulékszint mellett érvényes – ebben a tekintetben pedig számos változás következett be a publikáció óta.

Például nem láthatták előre a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését, amely a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadások jelentős növekedéséhez vezetett. Éppen ezért feltételezhetjük, hogy az MNB kutatói által megjelölt 2030-as évek közepénél már korábban is jelentkezhetnek komoly fenntarthatósági problémák.

A Bankmonitor egy korábbi becslése szerint az idősek eltartottsági rátájának mostani szinten való rögzítése érdekében már 2030-ban 66 évre emelkedhet az állami nyugdíjkorhatár, 2040-ben pedig akár a 67 éves korhatár is indokolt lehet. Ha ez utóbbi tényleg megvalósul, akkor az 1973-ban és azután születetteknek már így kell kalkulálniuk.

Lehet akár 70 év is a hazai nyugdíjkorhatár? A magyarok borúsan látják a helyzetet

Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok - derül ki a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai. 

69, de a 70-hez közelít

A résztvevők átlagban 69 évre várják a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, ez megegyezik az utóbbi évek értékével.

“Ugyanakkor fontos változás, hogy míg 2019 és 2020-ban a 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben számszerűleg már többen említették a 70 évet. Igaz, a különbség csak pár százalék, ha azonban a trendeket nézzük, akkor a következő időszakban már 70 év jelenhet meg a többségnél” - ismertette a kutatás legfontosabb eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetője.

Hozzátette: „Lényeges az is, hogy a különböző korosztályba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenes korosztály legnagyobb része - 43 százaléka – a 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, addig a harmincasok és negyvenesek körében már most a 70 évet említették a leggyakrabban.”

Mi lesz akkor?

A nyugdíjkorhatár elérése egy dolog, de a válaszadók elárulták azt is, hogy valójában mikor terveznek nyugdíjba vonulni. 

A többség - a megkérdezettek 61 százaléka - akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. A korábbi években többen voltak: 2019, 2020 és 2021 második negyedévében 66-70 százalékuk számított erre. Idén 11 százalékos volt azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt pihenésre válthatnak. Az előző három évben ők szintén többen voltak, akkor 12-14 százalékos volt az arányuk. 

A mostani kutatás végeredménye szerint 27 százalék mondható pesszimistának: ők azt várják, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak. Ez az arány magasabb az előző évek 20 százalék körüli szintjéhez képest. 

Székely Pálma szerint összességében enyhe pesszimizmus rajzolódik ki a ténylegesen tervezett nyugdíjba vonulásra vonatkozó válaszokból is. “Ebben szerepet játszhat az is, hogy bár a nyugdíjvárakozások hosszú távúak, a mostani bizonytalan, egyben kedvezőtlen gazdasági környezetben sokan pesszimistábban látják a jövőt” - tette hozzá.

A szakember szerint a negatívabb irányba forduló nyugdíjvárakozások még inkább hangsúlyosabbá teszik az öngondoskodást, vagyis azt, hogy aki csak teheti, minél előbb kezdje meg a takarékoskodást időskorára.

Hány nyugdíjas van ma Magyarországon?

Saját jogú nyugdíjasok száma 2000-től napjainkig:

2000: 2.461.000 fő

2001: 2.465.000 fő

2002: 2.465.000 fő

2003: 2.453.000 fő

2004: 2.461.000 fő

2005: 2.474.000 fő

2006: 2.489.000 fő

2007: 2.523.000 fő

2008: 2.525.000 fő

2009: 2.496.000 fő

2010: 2.463.000 fő

2011: 1.985.000 fő

2012: 2.013.000 fő

2013: 2.041.000 fő

2014: 2.023.000 fő

2015: 2.015.000 fő

2016: 2.046.000 fő

2017: 2.027.000 fő

2018: 2.032.000 fő

2019: 2.054.000 fő

2020: 2.029.000 fő

Ha valaki alaposan végignézte a számokat, akkor észrevehette, hogy 2011-nél komoly “visszesés” látható a saját jogú nyugdíjasok számában. Hová tűnt közel félmillió ember?

A választ a KSH módszertanában találjuk meg, mely szerint:

2012. január 1-jén a nyugdíjrendszer gyökeresen átalakult két fő rendezőelv mentén: Saját jogon nyugdíjat – két kivételtől eltekintve – csak korbetöltött személyek részére lehet megállapítani, illetve folyósítani. Kivételt képeznek a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak, illetve az 1955. előtt született volt fegyvereseknek járó (korhatár alatti) nyugdíjak. Ez utóbbiak azonban 2012-től újonnan már nem állapíthatók meg.

A nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére még 2012 előtt megállapított különféle korai öregségi nyugdíjak (pl. előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj) átalakultak korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá (az 1955-ben vagy azt követően született volt fegyveresek esetén), átmeneti bányászjáradékká és balettművészeti életjáradékká.

Ezek az ellátások – meghatározott feltételek teljesülése esetén – 2012-től átmenetileg még újonnan is megállapíthatók. A korhatár betöltésekor ezeket az ellátásokat (közös elnevezésük: életkoron alapuló ellátások) öregségi nyugdíjként folyósítják tovább.

A másik jelentős változás a megváltozott munkaképességűeket érinti, két új ellátás, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás bevezetésével. Ugyanakkor megszűnt a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék. 2012. január 1-jétől rehabilitációs járadék sem állapítható meg, a korábban megállapított járadékok fokozatosan futottak ki a rendszerből.

Azok rokkantsági nyugdíját, akik 2012 előtt betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, 2012-től öregségi nyugdíjként folyósítják. 2012. január 1-jével az átmeneti járadékból rokkantsági ellátás lett, míg a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak és a rendszeres szociális járadékok a rokkantsági csoporttól, illetve az életkortól függően alakultak át rokkantsági ellátássá, illetve rehabilitációs ellátássá.

Csökken a zaj- és forgalmi terhelés a Bodrogközben

Ismét jelentősen csökken Tokaj környékén és a Bodrogközben a lakosságot érő zaj- és forgalomterhelés az Építési és Közlekedési Minisztérium legújabb intézkedésének köszönhetően.
2025. 09. 15. 06:00
Megosztás:

A mikrostressz a modern élet rejtett csapdája

A szeptember a testi-lelki megújulás ideje lehet – hangsúlyozzák szakértők, akik szerint a mikrostressz a modern élet egyik legkárosabb, ám sokszor észrevétlen kísérője.
2025. 09. 15. 05:00
Megosztás:

Az ETF-ek négy árnyoldala – miért nem mindig biztonságos befektetés?

Az ETF-ek (exchange-traded funds, tőzsdén kereskedett alapok) az elmúlt években óriási népszerűségre tettek szert világszerte. Egyre többen tekintenek rájuk „biztonságos befektetésként”, de a szakértők arra figyelmeztetnek: a látszat csalhat. Bár valóban olcsó, rugalmas és széles körben hozzáférhető befektetési eszközről van szó, az ETF-ek is hordoznak kockázatokat.
2025. 09. 15. 04:00
Megosztás:

Alig ülnek buszra vagy vonatra a szlovének

A szlovénok közel kétharmada nem használt tömegközlekedési eszközt tavaly - derült ki az Európai Mobilitási Hét előtt a szlovén statisztikai hivatal által közzétett adatokból.
2025. 09. 15. 03:00
Megosztás:

Szünetelhetnek a Magyar Telekom szolgáltatásai

Hálózati korszerűsítés miatt a héten időszakosan több településen és fővárosi kerületben is szünetelhetnek a Magyar Telekom Nyrt. szolgáltatásai. A társaság a honlapján közölt felsorolásban jelezte: a munkák miatt az otthoni internet, tv- és telefonszolgáltatásban is lehet kiesés, akár több órán át is.
2025. 09. 15. 02:00
Megosztás:

A natív staking fogalma, jelentése és gyakorlati működése

Natív staking: Hogyan működik a kriptovaluták saját blokkláncon történő lekötése és mit jelent ez a befektetők számára?
2025. 09. 15. 01:00
Megosztás:

A DePIN fogalma, jelentése és értelmezése a kriptotérben

Hogyan épül a jövő decentralizált fizikai infrastruktúrája blokkláncon keresztül?
2025. 09. 15. 00:01
Megosztás:

Trump: Gyógyulnia kell Amerikának

Donald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államoknak meg kell gyógyulnia a megosztottság okozta sebekből - az amerikai elnök erről az NBC News televízió vasárnapi politikai magazinjának adott telefoninterjúban beszélt.
2025. 09. 14. 23:00
Megosztás:

Hétfőtől lehet pályázni a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címre

Hétfőtől lehet pályázni a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címre, amelyet egy magyarországi és egy külhoni település viselhet majd 2026. január 1. és december 31. között.
2025. 09. 14. 22:00
Megosztás:

Ismét megmozgatta a közösségeket a hungarikum pályázat

Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be pénteken a közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
2025. 09. 14. 21:00
Megosztás:

Kedvezményeket kínál a MÁV-csoport

A MÁV-csoport idén is csatlakozik az Európai Mobilitási Hét programjához: keddtől egy héten át díjmentes kerékpárszállítással, kedvezményes autómentes napijeggyel, a hétvégén pedig színes fővárosi programokkal várják az utasokat - közölte a társaság vasárnap az MTI-vel.
2025. 09. 14. 20:00
Megosztás:

Az új francia miniszterelnök visszavonta a két munkaszüneti nap eltörlésére vonatkozó javaslatot

Visszavonta a hét elején kinevezett új francia miniszterelnök, Sébastien Lecornu az elődje által a költségvetési hiány csökkentése érdekében tervezett két ünnepnap eltörlését, és kezet nyújtott a baloldalnak.
2025. 09. 14. 19:00
Megosztás:

Brit külügyminiszter: sokkal erősebb gazdasági nyomást kell gyakorolni Oroszországra

Yvette Cooper brit külügyminiszter szerint a jelenleginél is sokkal erősebb gazdasági nyomást kell gyakorolni Oroszországra annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalóasztalhoz üljön és véget lehessen vetni az ukrajnai háborúnak.
2025. 09. 14. 18:00
Megosztás:

A magyarok egy kis része havonta egyszer sem takarít

A magyarok több mint 80 százaléka hetente legalább egyszer takarítja lakását, ezen belül 40 százalékuk egy héten többször is, míg 17 százalékuk naponta - derül ki a Kärcher megbízásából készült felméréséből, amely kimutatta azt is, hogy az emberek mintegy 5 százaléka még a havi egy takarítást is túlzásnak tartja.
2025. 09. 14. 17:00
Megosztás:

Megújul a fonyódi kikötő

A KÉSZ Csoport leányvállalata, a MA-HARD Hajózási és Vízépítő Kft. nyerte el a fonyódi kikötő modernizációjának kivitelezését, a majdnem 600 millió forintos beruházás keretében teljesen megújul a partfal, korszerűsödik a mólósétány és a világítás, emellett új közösségi tereket, pihenőhelyeket, zöldfelületeket, fasorokat és játszófelületeket is kialakítanak - közölte a MA-HARD Kft. az MTI-vel.
2025. 09. 14. 16:00
Megosztás:

Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a NAV

Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amikor Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei revizorai kiutalások felülvizsgálatakor felfigyeltek egy gyanúsan gyakran előforduló számlaszámra, amelyre több, egymástól független személy is kérte az általa visszaigényelt összegek átutalását - közölte az adóhatóság vasárnap az MTI-vel.
2025. 09. 14. 15:00
Megosztás:

Kisebb gazdasági növekedésre számít az idén Romániában a Nemzetközi Valutaalap

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy a román gazdaság teljesítménye az idén 1 százalékkal nő - jelentette be Joong Shik Kang, a pénzügy szervezet romániai missziójának vezetője pénteken Bukarestben sajtótájékoztatón.
2025. 09. 14. 14:00
Megosztás:

Szigorúbb szabályokkal kell megvédeni az európai rizstermesztést

Közös felelősségünk, hogy megőrizzük az európai rizstermelés biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát, éppen ezért szigorúbb uniós piacvédelmi szabályokra van szükség - jelentette ki az Agrárminisztérium közleménye szerint Nagy István agrárminiszter a Riso Nemzetközi Rizsfesztiválon pénteken, Vercelliben.
2025. 09. 14. 13:30
Megosztás:

Hol lesz a Bitcoin 5 év múlva?

A Bitcoin (CRYPTO: BTC) a nyár folyamán új történelmi csúcsot ért el, 124 457 dolláron, és ezzel együtt a vezető elemzők és iparági szereplők is frissíteni kezdték hosszú távú előrejelzéseiket.
2025. 09. 14. 12:00
Megosztás:

Tokenizált államkötvény jelentése és szerepe a modern pénzügyekben

A digitális forradalom elérte az államkötvényeket is: megjelentek a tokenizált államkötvények. De mit is jelent ez pontosan? Hogyan működik? És miért lehet ez fontos a kriptovaluta-piac jövője szempontjából? Ebben az átfogó, közérthető elemző cikkben mindent elmagyarázunk a tokenizált államkötvényekről – példákkal, analógiákkal és gyakorlati betekintéssel, még azok számára is, akik sosem hallottak még sem a kötvényről, sem a tokenről.
2025. 09. 14. 11:00
Megosztás: