A GVH dönti el mi számít üzleti titoknak

Megjelenik továbbá kartell- és erőfölénnyel történő visszaéléssel kapcsolatos ügyekben a GVH-val történő "egyezségkötés" lehetősége. A károsultak a versenyfelügyeleti eljárás lezárása után főszabály szerint hozzáférhetnek a GVH aktájához, kivéve, ha az üzleti titoknak minősül.

A Szecskay Ügyvédi Iroda szerint nehezebb dolga lesz a kártérítési igényt érvényesítőknek, azzal, hogy egyáltalán nem férhetnek hozzá sem az ún. engedékenységi kérelmekhez, sem az egyezségi nyilatkozatokhoz. Ez összhangban van az EU versenyjogi igények magánjogi érvényesítésének elősegítésével kapcsolatos irányelvtervezetével.
 
Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal őrködik a gazdasági verseny tisztasága felett. A legnagyobb jelentőségű ügyek a versenykorlátozó megállapodások; 2013-ben a GVH 10,6⃰ milliárd forint büntetést szabott ki kartellezés miatt. A GVH mellett az Európai Bizottság is igen aktív kartellügyekben; ők tavaly közel 2 milliárd euró összegű bírságot szabtak ki versenyt korlátozó megállapodásokban részes vállalkozásokra.
 
A Versenytörvény 2014. július 1-én hatályba lépő szabályozása alapvető fontosságú egyrészt azon vállalkozásoknak, amelyeket versenyjogi eljárás alá vontak, vagy éppen együttműködésre (engedékenységi programban vagy az újonnan bevezetett egyezségi kísérletben történő részvétel) készülnek a hatósággal, másrészt olyan harmadik személyeknek, akiknek a versenyjogi jogsértéssel kapcsolatban kártérítési igényük van. 

„Polgári peres eljárásban ugyanis a károsultaknak kell bizonyítaniuk a káruk bekövetkeztét, összegét. Mindezek jellemzően olyan, sok esetben üzleti titkot képező bizonyítékokkal igazolhatók, amelyek vagy a károkozó vagy a versenyhatóság birtokában vannak” – mondja Keller Anikó, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.
 
A károsult is betekinthet az iratokba, kivéve, ha üzleti titok

Az iratbetekintés és üzleti titok kezelése kapcsán az új szabályozás most már kifejezetten rögzíti, hogy harmadik személyek, azaz a károsultak is, a versenyfelügyeleti eljárás után főszabály szerint hozzáférhetnek a GVH aktájához, ha ahhoz jogos érdekük fűződik. Ilyen jogos érdek lehet tipikusan a versenyjogi jogsértés miatt kártérítési igény érvényesítése, és ehhez a GVH eljárásának iratainak felhasználhatósága.

Az iratokhoz történő hozzáférés alól vannak bizonyos kivételek; harmadik személyek egyáltalán nem férhetnek hozzá az engedékenységi kérelmekhez és az egyezségi nyilatkozatokhoz (ezek olyan megállapodásokról szólnak, amikor az eljárás alá vont vállalkozás együttműködik a hatósággal.) Viszont hozzáférhetők lehetnek például az engedékenységi kérelem mellékletét képező, adott esetben a kartell által okozott kárt és annak nagyságát bizonyító iratok, amennyiben azok nem képeznek üzleti titkot. 

Az, hogy mi minősül üzleti titoknak, arról továbbra is a GVH dönt. Keller Anikó szerint a legfontosabb újdonság július 1-től, hogy a GVH jogosult utólag megváltoztatni a védett adat, így például az üzleti titok minősítését, tehát megvizsgálhatja, hogy fennállnak-e még ennek feltételei az irat-betekintési kérelem elbírálásakor. Ha a versenyhivatal úgy dönt, hogy a titok nem titok többé (tehát engedélyezi az iratbetekintést az eddig ilyenként minősülő iratokba is), a titokgazda is bírósági jogorvoslati kérelemmel élhet, amelynek elbírálásáig nem lehet betekinteni az iratba. Az üzleti titok szabályainak az a gyakorlati jelentősége, hogy a kartell károsultjai nem tekinthetnek be az üzleti titkot képező iratokba, és azokat nem használhatják fel kártérítési követelésük bizonyításához.
2014. július 1. után a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell az új szabályozást, de a hatályba lépést megelőzően már védett adatnak minősített információ státuszát nem lehet megváltoztatni.

A Versenytörvény július 1-ei módosítása még nem ülteti át az EU Parlament által már elfogadott, de még az EU Tanács elfogadására váró irányelvtervezet, amely azt célozza meg, hogy egyszerűsödjön a versenyjogi kártérítési igények érvényesítése. Az irányelvtervezet ezzel összefüggésben számos más kérdést is rendez, nem csak az iratokhoz történő hozzáférést, ezért várható, hogy újból módosítani kell majd a versenytörvényt, amint elfogadják az irányelvet.

Vállalatfelvásárlás végrehajtása csak engedéllyel

Az új előírás elsősorban a GVH-engedélyköteles vállalatfelvásárlások résztvevőit érinthetik; az összefonódást a GVH engedélyének megadásáig nem lehet végrehajtani, tehát a résztvevő cégek főszabályként továbbra is független vállalkozásként kötelesek tovább működni.

„A GVH engedélyéig a vállalatfelvásárlás résztvevői nem oszthatnak meg egymással érzékeny üzleti információkat, nem egyeztethetik üzleti stratégiájukat” – mondta Keller Anikó. A tilalom megsértése esetén a GVH súlyos bírságot szabhat ki, ami akár elérheti az előző évi árbevétel 10%-át. További újdonság, hogy az engedély nélkül végrehajtott összefonódásból eredő minden jogügylet érvénytelen. Ez a szabály azokat a cégeket is érintheti, amelyek üzleti kapcsolatban állnak egy olyan vállalkozással, amelyet éppen felvásárolnak. Érdemes tehát a szerződéskötés során ügyelni arra, hogy a másik szerződő fél nem áll-e olyan vállalatfelvásárlás alatt, amihez a GVH engedélye szükséges, az engedély hiánya ugyanis a megkötendő szerződés érvénytelenségéhez is vezethet.

Egyezség a GVH-val

Kartell- és erőfölénnyel történő visszaéléssel kapcsolatos ügyekben – Európai Uniós mintára – bevezetik az egyezségi kísérlet jogintézményét: amennyiben az eljárás alá vont vállalkozások részletesen meghatározott tartalmú egyezségi nyilatkozatukban beismerik a jogsértést, úgy a GVH a nyilatkozatok alapján hozza meg végső határozatát, amelyben a bírság összegét 10%-kal csökkenti. Ez a határozat ugyanakkor – tekintettel arra, hogy az egyezségi nyilatkozatok nem hozzáférhetők harmadik személyek részére – inkább összefoglaló jellegű, és ezért nem ad annyi információt a jogsértéssel kapcsolatban pl. az esetleges károsultak részére.   

A versenyjogi kártérítési igények kapcsán fontosak az új Ptk. vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályai is, amely a régi Ptk.-nál szigorúbb kártérítési felelősséget hozott magával a vezető tisztségviselőknél: ha e jogviszonyával összefüggésben (vagyis e tisztségének ellátása során) harmadik személynek kárt okoz, a vezető tisztségviselő a társasággal egyetemlegesen felel a károsulttal szemben.

„Ezen rendelkezésének értelmezése egyelőre rendkívül vitatott, és valószínűleg csak évek múltán alakulhat ki egységes bírói gyakorlat a kérdésben. Addig azonban az várható, hogy a társaság ellen kártérítési igényt érvényesítők a pert az esetek egy részében, ha másért nem, nyomásgyakorlási céllal és a kedvezőbb egyezségek elérése céljából, a vezető tisztségviselők ellen is meg fogják indítani.” – említette Keller Anikó.

A vezető tisztségviselők felelősségének olyan tág értelmezése is elképzelhető, amely mellett több versenyjogi szempontból releváns jogsértés (versenykorlátozó megállapodások, gazdasági erőfölénnyel visszaélés) esetén is szóba kerülhet a vezető tisztségviselők személyes felelőssége. Ez többek között akár a versenyjogi jogsértésekkel kapcsolatos kártérítési igények érvényesítésének is lökést adhat és megnövelheti a hajlamot az ilyen típusú perek indítására, amelyek eddig nem voltak gyakoriak Magyarországon.

A fentiek mindenféleképpen szükségessé teszik, hogy a cégek alternatívákat dolgozzanak ki a megnövekedett vezető tisztségviselői felelősség kezelésére (belső compliance rendszer felállítása, a hatáskörmegosztás és a felelősségi körök minél pontosabb rögzítése révén).