A Japán katasztrófa után átrendeződés lesz a világ energiaszektorában
Ez jelentősen átrendezheti az energiaszektorban tevékenykedő cégek gazdasági súlyát, valamint a világ energiafelhasználásának további irányát, ezért a Fukusima erőmű, a tavaly áprilisban a Mexikói-öbölben történt olajfúró-torony katasztrófához hasonló mérföldkő lehet az energiaszektorban.
Horváth István hangsúlyozta: "az atomerőmű körüli problémák előre láthatólag az energiatermelő cégek, valamint az energiaszállítással és energia-elosztással foglalkozó vállalatok jövőbeni tevékenységét fogja leginkább befolyásolni, hiszen a világ nagyhatalmai már most azon gondolkodnak, vajon folytassák-e új erőművek építését."
Elmondta: mivel a világ energiafelhasználása egyre növekszik, az így kieső energiát természetesen pótolni kell, a növekvő földgáz készletek miatt várhatóan a gáztüzelésű és az alternatív energiával - leginkább szél- és napenergiával - működő erőművek építése fokozódhat. A következő hónapokban ezért mind a földgáz világpiaci árának, mind a gázkitermelésből profitáló és a megújuló energia felhasználására szakosodott cégek tőzsdei árfolyamának növekedésére lehet számítani.
Magyarországon azonban nem kell a gáz árának növekedésétől tartani, mivel nálunk a lakossági földgáz árát elsősorban a kőolaj világpiaci ára határozza meg - emelte ki a befektetési szakember. A bécsi székhelyű Erste Group elemzőinek az MTI-hez eljuttatott összeállítása szerint európai pénzpiacok viszonylag nyugodtan reagáltak a Japánban történt eseményekre. Az Erste szakértői csak korlátozott mértékű világgazdasági hatásokkal számolnak, amelynek nyomán egyetlen jegybank sem kényszerül kamatmódosításra, Japánban az irányadó kamat már amúgy is nulla százalék közeli értéken áll.
A banki elemzés szerint a japán gazdaságot ért pénzbeli károk jelenleg még csak meg sem becsülhetők. A Japánban zajló drámai események tükrében a pénzpiacok korábbi fő kérdései, így a nagy államadósság és az arab országokban zajló felkelések most háttérbe szorultak. Ez a két kérdés szorosan kapcsolódik a jelenlegi japán válsághelyzethez, mert egyrészt az államadósságát tekintve Japán már nincs kényelmes helyzetben, valamint a földrengés, valamint az ezt követően az áramellátásban és a termelésben fellépő üzemzavarok további általános bizonytalanságot okoznak a pénzpiacokon.
Az Erste szakemberei szerint a japán részvényeket eddig semleges súlyozás alapján volt érdemes szerepeltetni a portfóliókban, most viszont átkerültek az "alulsúlyozás" kategóriába. Az arányaiban legnagyobb államadósságot görgető Japán hagyományosan meglehetősen jól kezelte ezt a kérdést. A belföldi kibocsátók (a bankok, a nyugdíjalapok, az ingatlanberuházók) adják a kötvényekben megtestesülő hitelek jó részét. Ezen túlmenően Japán szerteágazó nemzetközi kötvényportfólióval is rendelkezik, ennek megfelelően az infrastruktúra újjáépítése átcsoportosítással is fedezhető.
A földrengés és a cunami által leginkább sújtott régió adja a japán gazdaság GDP-jének mintegy 7 százalékát. Az, hogy a gazdaság milyen gyorsan tud talpra állni, attól is függ, hogy az áramellátást milyen gyorsan sikerül helyreállítani. Jelenleg lehetetlen megbecsülni az atomerőművekben esett károk mértékét. A Japánban működő 55 reaktor az ország energiaszükségletének mintegy 30 százalékát fedezi. A fukusimai 1-es erőműben fennáll annak a veszélye, hogy hat reaktort kell leállítani. Japán külkereskedelmi többlettel rendelkezik, egy ideig azonban a japán export visszaesésére kell számítani.
A kieső termelőkapacitást - legalábbis részben - ellensúlyozni tudják a japán vállalatok nagyszámú külföldi gyáregységei. Japán 1.300 milliárd dollár értékű külföldi értékpapírban megtestesülő nettó eszközállományt halmozott fel, ez pedig az ország GDP-jének 24 százalékát teszi ki, vagyis belföldi forrásokból is fedezhetők az újjáépítés finanszírozási igényei, ehhez viszont ki kellene vonni külföldről a japán tőkét. A japán eszközök között csak az Egyesült Államok kincstára által kibocsátott értékpapírok 900 milliárd euróra rúgnak. Ez legalábbis átmenetileg felfelé ható nyomást fejthet ki a jenre, hasonlóan az 1995-ös kobei földrengés után kialakult helyzethez. A japán jegybank vélhetően közbeavatkozna a nemzetközi devizapiacokon, hogy tompítsa a helyzetet, hiszen az erősebb jen további terhet róna Japánra - vélik az Erste Group szakértői.
Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő Befektetési igazgatója szerint a jelentős negatív részvénypiaci reakció Japánban és azon kívül is rövid-távon túlzónak tűnik, mert nem szabad elfelejteni, hogy a közel-kelet destabilizálódása miatt a kockázati prémium emelkedése és ezzel párhuzamosan a részvénypiacok lemorzsolódása amúgy is folyamatban volt, a japán földrengés ezt a folyamatot gyorsította fel. A fukusimai reaktorbaleset hosszú távú gazdasági hatásai valószínűleg elenyészőek lesznek, jelentős hatása lehet ugyanakkor a nukleáris reneszánszban érdekelt vállalatok üzleti kilátásaira - állapítja meg a befektetési igazgató. Demokratikus berendezkedésű országokban valószínűleg nagyon nehéz lesz a meglévő atomerőművek üzemidejének meghosszabbítását keresztülvinni, illetve újakat építeni. Ennek a helyzetnek a földgáz-alapú megoldások és a megújuló energiákat hasznosítók lehetnek a nagy haszonélvezői. (MTI)
