A Krím bekebelezése a Szudéta-vidék elcsatolásához hasonló
Wolfgang Schäuble egy középiskolásokkal tartott minisztériumi beszélgetésen azt fejtegette, hogy az ukrán állam fizetőképességét és működőképességét feltétlenül biztosítani kell, különben fegyveres csoportok vehetik át az uralmat, ami ürügyet szolgáltathat Oroszországnak arra, hogy az orosz ajkú ukrán állampolgárok védelme érdekében hadseregével bevonuljon az országba.
Ez a forgatókönyv ismerős a történelemből, Hitler is ilyen módszerekkel szerezte meg a Szudéta-vidéket 1938-ban - mondta a német pénzügyminiszter. "Ezért kell megmondanunk az oroszoknak, hogy nem hasonlítunk össze benneteket senkivel, de tudnotok kell, hogy ez így nem megy" - idézték német hírportálok Wolfgang Schäublét, aki az úgynevezett középiskolai EU-s projektek napja alkalmából rendezett beszélgetésen fejtette ki véleményét diákok előtt.
Egy másik berlini rendezvényen Angela Merkel kancellár a Szudéta-vidék és a Krím elcsatolása közötti viszonyra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy "a Krím annektálása önmagában álló eset". A pénzügyminisztérium később közleményt adott ki Wolfgang Schäuble megjegyzésével kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy a tárcavezető az orosz eljárás nemzetközi jogot sértő voltára hívta fel a figyelmet és figyelmeztetett az ukrán államszervezet összeomlásának veszélyére, azt pedig "világosan elutasította, hogy Oroszországot bármilyen formában a harmadik birodalomhoz hasonlítsák".
A német politika számos képviselője bírálta a pénzügyminisztert, mire megjelent a tárca közleménye. A parlamenti ellenzék nagyobbik pártja, a Baloldal még arra is felszólította Schäublét, hogy kérjen bocsánatot az orosz vezetéstől. Ugyanakkor mások a támogatásukról biztosították a minisztert. Bernd Posselt, a CDU testvérpártja, a bajor CSU európai parlamenti képviselője, a Szudétanémet Szövetség elnöke úgy vélte, nagyon is érthető Wolfgang Schauble véleménye, és helyes, hogy felhívja a figyelmet a Hitlerrel szemben eredménytelenül alkalmazott "békéltetési politika" veszélyeire. Védelmébe vette a minisztert a kormány kisebbségi ügyekért, határon túli német kisebbségekért és a betelepülő németek ügyeiért felelős megbízottja, Hartmut Koschyk is.
A CSU-s politikus a Die Weltnek nyilatkozva hangsúlyozta: "a jelenlegi helyzet joggal idézheti fel sokakban 1938 emlékét, és a történelmi párhuzam teljes mértékben helyénvaló". 1938-ban Ausztria márciusi megszállása után Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt, ahol a Németországgal határos Szudéta-vidék lakosságának döntő többsége német volt.
A náci diktátor a Németországhoz való csatlakozást követelő, Konrad Heinlein vezette szudétanémet mozgalmat használta eszközként az ország szétszakításához és a Szudéta-vidék bekebelezéséhez, amelyről végül - főként a brit megbékélési politika eredményeképpen - szeptemberben megállapodást írt alá Münchenben Neville Chamberlain angol és Édouard Daladier francia miniszterelnök Adolf Hitlerrel és szövetségesével, Benito Mussolini olasz diktátorral.
