Magyar euró bevezetés - 5 fontos dolog amit tudni kell mindenkinek
Az euró már most is hatással van arra, mennyibe kerülnek bizonyos termékek, és hogyan terveznek a magyar vállalkozások. Öt kevésbé nyilvánvaló összefüggésen keresztül mutatjuk meg, mit jelenthet mindez a mindennapi életünkben az UniCredit Bank friss vállalati kutatását felhasználva.
1. Az euró már most is ott van a bevásárlókosarunkban
Ahhoz, hogy az euró hatással legyen az életünkre, nem kell feltétlenül euróval fizetnünk. Azoknak a termékeknek egy jó részéért, amelyeket külföldről hoznak be a magyar boltokba, a kereskedők euróban fizetnek, ezért a forint gyengülése megdrágíthatja a beszerzést. A többletköltséget pedig részben vagy egészben továbbháríthatják a vásárlókra.
És ez korántsem ritka helyzet. Az UniCredit Bank kutatása* szerint a magyar kis- és középvállalkozások 65 százaléka már most is végez eurós tranzakciókat, 61 százalékuknál pedig a költségek legalább egy része euróban merül fel. Az árfolyamkockázat ráadásul nem pusztán elméleti probléma: a megkérdezett cégek 44 százalékának már ma is érezhető terhet jelent a forint árfolyamának ingadozása.
Az euró bevezetésével a forint és az euró közötti árfolyamingadozás megszűnne. Ez nem jelentené azt, hogy az árak többé nem változhatnak, de egy bizonytalansági tényezővel kevesebb lenne a vállalkozások életében. A cégek kiszámíthatóbban tervezhetnének, ami hosszabb távon a vásárlóknak is kedvezhet.
2. A magyar cégek nem erős forintról, hanem kiszámíthatóságról álmodnak
Mennyi lenne az ideális átváltási árfolyam? Az UniCredit Bank felmérésében erre is rákérdeztek. A konkrét értéket megnevező vállalkozások átlagos válasza 356,6 forint, a válaszok középértéke pedig 360 forint volt.
A megkérdezett kkv-k 57 százaléka nem tudott vagy nem akart konkrét összeget mondani: ez arra utal, hogy a vállalatok sok féle árfolyamszinthez tudnak alkalmazkodni, de a stabilitás nélkülözhetetlen nekik.
De ki határozza meg egyáltalán ezt az árfolyamot? Az euró bevezetésekor nem a bankok és nem is egy lakossági vagy vállalati szavazás dönt róla. A végleges, később már nem módosítható átváltási árfolyamot az Európai Unió Tanácsa rögzíti, az Európai Bizottság javaslata és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultáció alapján.
Bármennyi is a hivatalos átváltási árfolyam, önmagában az átváltás nem változtatná meg a pénzünk értékét: ugyanazt az összeget fejeznénk ki más pénznemben.
3. Az euró nem jelent automatikus fizetésemelést
Az euró bevezetésének egyik legérzékenyebb kérdése, hogy mi történne a fizetésekkel. A munkabérek természetesen euróra változnának, ez azonban önmagában nem jelentene sem béremelést, sem bércsökkentést. A tényleges keresetek alakulását továbbra is a munkaerőpiaci helyzet, a vállalkozások teljesítménye és a bértárgyalások befolyásolnák.
A cégek mégis éppen ezen a területen érzik az egyik legnagyobb bizonytalanságot. Az UniCredit Bank kutatásában résztvevő kkv-k 37 százaléka problémának tartaná, ha az esetlegesen megnövekvő munkavállalói bérigényeket kellene kezelniük az euró bevezetése után. Ugyanennyien tartottak az erősödő, akár külföldi versenytől, 35 százalékuk pedig üzleti alkupozíciójuk romlásától.
Ezek az aggodalmak ráadásul megelőzik a technikai átállás kihívásait. A számlázó- és könyvelőrendszerek módosítása, a szerződések vagy az árlisták átírása a vállalkozások 28-29 százalékának okozna nehézséget.
A magyar cégek tehát nem elsősorban attól tartanak, hogyan kell majd euróban számlázniuk, hanem attól, miként változhatnak a költségeik, a működésük és a versenyhelyzetük.
4. Tényleg minden drágább lesz, ha bevezetjük az eurót?
Talán ez az egyik leggyakoribb aggodalom a közös pénzzel kapcsolatban. Nem is teljesen alaptalan: az átállás során előfordulhat, hogy egyes kereskedők a korábbi forintos árakat nem egyszerűen átszámolják, hanem egyúttal módosítják is. Ilyenkor például egy kedvezőbbnek ható, kerek eurós ár jelenhet meg a korábbi helyett.
Az euróra való átváltásnak ugyanakkor szigorú szabályai vannak. A hivatalos átváltási árfolyamot nem szabad önkényesen kerekíteni, a pontosan átszámított pénzösszegeket pedig a meghatározott előírások szerint kell kezelni. A szabályos átváltás tehát nem azonos az áremeléssel.
A korábbi euróbevezetések tapasztalatai alapján az átállásnak lehet kimutatható drágító hatása, de ez önmagában nem magyaráz tartós, jelentős inflációt. Horvátországban például az Eurostat becslése szerint a 2023. januári átállás mindössze 0,04-0,18 százalékponttal növelte az adott havi inflációt. Februárban és márciusban már nem mutattak ki statisztikailag jelentős további drágító hatást.
A közös pénz azonban nemcsak az átállás idején változtathat az árakon: hosszabb távon a versenyre is hatással lehet. A vásárlók számára például azzal a kedvező következménnyel járhat, hogy könnyebb lesz összehasonlítani az árakat.
Ha egy magyar és egy osztrák webáruház ugyanabban a pénznemben tünteti fel a termékeit, rögtön világosabbá válik, hol mennyibe kerül ugyanaz az áru. Az UniCredit Bank kutatása szerint a magyar kkv-k 74 százaléka is arra számít, hogy az euró bevezetése átláthatóbbá és könnyebben összehasonlíthatóvá tenné az árakat az euróövezeten belül.
5. A cégek kétharmada szeretné az eurót, de nem vár tőle azonnali csodát
A magyar kkv-k 67 százaléka támogatja az euró bevezetését, ám ez nem jelenti azt, hogy rögtön gazdasági fellendülésre is számítanának. Az átállást követő első egy-két évre mindössze 36 százalékuk vár előnyöket, három-öt éves távlatban viszont már 64 százalékuk gondolja úgy, hogy a közös valuta kedvező hatással lenne a vállalkozására.
A kutatás másik tanulsága, hogy az euróhoz való viszony szorosan összefügg a tájékozottsággal. A magukat jól tájékozottnak tartó vállalatvezetők 84 százaléka támogatja a bevezetést, míg azok körében, akik kevéssé ismerik a várható következményeket, mindössze 31 százalék ez az arány.
A cégek informálásában a bankoknak is szerepük lehet: a vállalkozások 57 százaléka a számlavezető bankjától is hiteles tájékoztatást vár az átállásról; közel annyian, mint a kormányzati szereplőktől.
„A közös valuta bevezetése jóval többről szól annál, hogy a forintösszegeket euróra váltjuk. A vállalkozásoknak azt is át kell gondolniuk, hogyan változhatnak a költségeik, az áraik és a versenytársaikhoz viszonyított helyzetük.
A cél nem az, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodjon az euróról, hanem hogy a cégvezetők megalapozott döntéseket tudjanak hozni” – fogalmazott Toldi Balázs, az UniCredit Bank vállalati divíziójának vezetője.
