Mikor költöznek ki a mamahotelből a fiatalok? Egy évvel később önállósodnak a magyar fiatalok, mint az uniós átlag
Az Európai Unióban összességében 26,3 évesen költöznek el a fiatalok a szülői házból. A kontinensen a 2025-ös adatok szerint élesen kirajzolódik egy észak-déli különbség: a skandináv országokban (Finnország és Dánia, illetve az 5.-6. helyen Norvégia és Svédország) költöznek el a legfiatalabb korban, ezzel szemben Dél-Európában (Horvátország, Görögország, Spanyolország és Olaszország) egyaránt 30 év felett van az érték. A különbségek hátterében a gazdasági körülmények mellett társadalmi és kulturális tényezők is állhatnak. Az, hogy mikor költöznek el a fiatalok a családi otthonból, összefügghet a munkavállalási lehetőségeikkel, a lakhatás költségeivel és azzal is, mennyire jellemző az adott országban a többgenerációs együttélés.
Magyarországon tavaly átlagosan 27,3 évesen hagyták el a fiatalok a családi otthont, hogy önálló háztartásba költözzenek, ez az európai középmezőnynek felelt meg. Az elmúlt években szűk sávban mozgott ez az érték, de utoljára 2021-ben volt a mostaninál magasabb. Ha hosszabb időtávot vizsgálunk, akkor sem látszik nagy elmozdulás, húsz évvel ezelőtt 27,8 év volt az átlagos életkor, amikor a szülői házat elhagyták a magyar fiatalok.
„Az adatok azt támasztják alá, hogy erős társadalmi és kulturális tényezők befolyásolják a fiatalok önállósodását. A magyar lakáspiacon például az elmúlt években végbement jelentős áremelkedés sem nehezítette meg annyira a lakáshoz jutást, hogy az érdemben megemelje az elköltözés átlagos életkorát” – mutat rá Valkó Dávid.
Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint még egy tényezőre érdemes felhívni a figyelmet: a 2025-ös adatokban ugyan még alig volt érezhető az Otthon Start Program hatása, de a minap bejelentett Wekerle Plusz vásárlási és építési hitel ennél is célzottabban fókuszál a fiatalok (18-41 év közöttiek) lakáshoz segítésére, ami hosszabb távon korábbi önállósodásra ösztönözheti a magyar huszonéveseket.
Ha nemek szerint vizsgáljuk, akkor a magyar férfiak 2025-ben átlagosan 28,5 évesen költöztek el a szülői házból, ez emelkedést jelentett az egy évvel korábbi 28,3 évhez képest. A nők esetében 26,2 év volt ugyanez az érték a 2024-es év 25,9-es adata után. Utóbbi esetben 2020 óta nem volt példa a mostaninál magasabb értékre. Az általánosnak mondható, hogy egy átlagos párkapcsolatban még mindig a férfi az idősebb, nagyrészt vélhetően ennek tudható be, hogy később költöznek el a szülői házból saját háztartást alapítva.
Ha megvizsgáljuk az Eurostat statisztikájában a 20-29 évesek foglalkoztatottsági rátáját, akkor felfedezhetők összefüggések a fent már bemutatott észak-déli európai mintázattal. Említettük, hogy Olaszországban az egyik legmagasabb az elköltözés életkora, ez magyarázható azzal is, hogy az egész EU-ban az olasz fiatalok foglalkoztatottsága a legalacsonyabb, mindössze 47,6 százalék. Ezzel szemben Izlandon vagy Hollandiában 84-85 százalék körül van ugyanez az érték, vagyis tíz huszonévesből 8,5-nek már van állása. De az egyik legkorábban elköltöző norvégok és dánok esetében is az európai átlagnál magasabb, 75-76 százalék körüli a foglalkoztatottsági ráta.
Európában átlagosan 65,5 százalék a huszonévesek foglalkoztatottsági aránya, vagyis a fiatalok mintegy kétharmadának van állása. Magyarországon többször szóba került, hogy ebben a korosztályban lehet még munkaerőtartalék, ugyanakkor a 64,8 százalékos érték nem számít kirívóan alacsonynak, az uniós átlag közelében van. Nemek szerint vizsgálva a huszonéves férfiak 68,1 százaléka rendelkezett itthon munkahellyel, míg a nők esetében ugyanez az arány 61,4 százalék volt.
„A fentiek is rámutatnak arra, mi minden befolyásolhatja a fiatalok lakáspiaci keresletét, a következő években Magyarországon a kedvezményes hitellehetőségek sorsa, illetve a huszonévesek foglalkoztatási rátája lehet hatással a piaci aktivitásra ebben a szegmensben” – hangsúlyozta Valkó Dávid. Szerinte a minap bejelentett, a fiataloknak új lakás vásárlására vagy építésére fix 3 százalékos hitelt biztosító Wekerle Plusz Program, illetve az újra induló államilag támogatott lakástakarék program kellő alapot adhat ahhoz, hogy a minél előbbi elköltözés felé terelje a fiatalokat, hiszen a 3 százalékos fix kamat mellett az önerő is alacsonyabb, mint egy piaci hitel esetében. Ez pedig azt jelentheti, hogy sokaknak jobban megérheti a saját lakás törlesztőrészletét fizetni az albérlet helyett, illetve a 20 százalékos induló saját erőt is könnyebben megtakarítják.
