A Monetáris Tanács nem akar hosszú távú szigorítási ciklust

"Azért kezdtük ezt a szigorítási ciklust, hogy jelezzük, a központi bank lépéseket tesz az infláció ellen" - mondta. A mögöttes gondolat az volt, hogy egy kisebb - legfeljebb 0,75 százalékpontos - kamatemelés szükséges és ezeknek emeléseknek nem kell egymást után következniük. Sohasem szándékoztunk "masszív vagy hosszú távú" szigorítási ciklusba fogni - tette hozzá.

Csáki Csaba elmondta: "Nem szavaztam volna kamatemelésre decemberben, és most, hogy emelkedtek a kamatok, még kevésbé tennék így. De decemberben nem szavaztam, ahogy Bánfi Tamás sem". "Úgy gondolom, még legfeljebb egy kamatemelésre van lehetőség és ez nem feltétlenül januárban történhet meg" - vélekedett a Monetáris Tanács tagja. Az első kamatemelésről novemberben, a frissített inflációs adatok nyilvánosságra hozatalával párhuzamosan született döntés.

Ezek azt mutatták, hogy az inflációs pálya a döntési horizont egészében meghaladta a célkitűzéseket - tette hozzá. A Monetáris Tanácsról szólva elmondta: fennáll a konfliktus veszélye, ha pártpolitikusokat delegál a kormány a tanácsba, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Ha az új tagok irracionális döntéseket hoznak és drámai módon csökkentik a kamatot, a forint az egekbe szökhet. "Úgy gondolom azonban, hogy ez valószínűtlen, mivel nagyon nehéz szakemberként úgy döntést hozni, hogy nem vesszük figyelembe a tényeket és az elemzéseket" - tette hozzá.

Csáki Csaba szerint az új monetáris tanácsban az első csata az inflációval kapcsolatosan alakul majd ki. Az új tagok valószínűleg egy magasabb inflációs célt kívánnak majd követni, olyat, ami lazább monetáris politikát is megengedhet. "A kormány már elmondta, hogy el tudna fogadni egy magasabb inflációs rátát" - tette hozzá. A jegybankelnökről úgy nyilatkozott: "Simor kemény harcos", aki nem adja fel egykönnyen állását, bár elgondolkozhat a távozáson, ha folyamatosan leszavazza a tanács.

"Nem megy el könnyen és a végsőkig küzdeni fog" - mondta. A költségvetési politikáról elmondta: nem minden közép-európai ország egyformán gyenge, sajnos Magyarország sebezhetősége nagyobb, ami tükröződik a hitelminősítők döntéseiben. Kifejtette: "A kormánynak olyan strukturális reformokat kell nyilvánosságra hoznia és bevezetnie, amelyek csökkentik az ország sebezhetőségét és növelik a hitelességét, mivel jelenleg a piac nem tartja teljesen megbízhatónak ezt a kormányt."