A bérkompenzációról és a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok adómentességéről dönthet a parlamen
A parlament hétfői határozatával várhatóan azok a munkáltatók vehetik igénybe a kiegészítő bérkompenzációt, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik az elvárt béremelést. További kritérium, hogy a vállalkozás állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidőből részmunkaidőbe kerülők mértéke pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot.
Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztártagok a közpénzügyi tárgyú törvénymódosítások elfogadásával adómentesen vehetnék fel a reálhozamukat. Ez alapján az állami nyugdíjpillérbe visszalépők, ha a magán-nyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatják tagi kifizetéseiket - a reálhozamot és a tagdíjkiegészítést -, annak 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adóvisszatérítésben részesülhetnek. Kereszténydemokrata kezdeményezésre szigoríthatják az élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételeit, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvénymódosítással a kiszabható bírságok összege is emelkedhet.
A képviselők emellett - ugyancsak KDNP-s indítványra - a kuláküldözés áldozatainak napjává nyilváníthatják június 29-t, Péter-Pál napját, amely a javaslat indoklása alapján "régi hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, a parasztság ünnepe volt". Az Országgyűlés a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásával kimondhatja, hogy "az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések nem álltak összhangban a magyar nemzetgazdaság érdekeivel". A Ház a testület javaslatára arra kérheti fel a kormányt, hogy hatékonyan képviselje a magyar érdekeket a cukorkvóta-rendszert érintő európai uniós tárgyalásokon, továbbá készüljön fel a cukorkvóta-rendszer EU által tervezett megszüntetésére.
A képviselők a hétfői határozathozatalok végén a két héttel ezelőtt felállított Malév-bizottság tisztségviselőit és tagjait nevezhetik meg. Ezt követően arról az ötpárti javaslatról kezdődhet vita, amely 2012-t a Világörökség Évének nyilvánítaná, majd Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon kezdeményezését tárgyalhatják, amely a kisebbségek napját nemzetiségek napjává változtatná. Kedden az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatról és a házszabály módosításáról kezdődik vita. A kormánypárti előterjesztés újraszabályozza a Ház szervezetét, működését és ülésezését, a képviselők jogállását és javadalmazását, továbbá létrehozza az Országgyűlési Őrséget, amely a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv lesz.
Az indítvány a háznagy és a főigazgató személyében új tisztségeket hoz létre a parlamentben, továbbá kimondja a parlamenti képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét és nem teszi lehetővé, hogy parlamenti frakciót alakítsanak a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalícióhoz tartozó független országgyűlési képviselők. Ezt követően kerül napirendre Navracsics Tibor javaslata, amely - a Velencei Bizottság észrevételeire hivatkozva - az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörébe helyezné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke igazgatási feladatainak egy részét.
A tárcavezető indoklása szerint mindezzel hatékonyabb és átláthatóbb lenne az igazságszolgáltatás működése, a 15 tagú OBT, amely a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete, rendelhetné el kivételesen indokolt esetben, hogy a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelt jelentőségű ügyeket soron kívül intézzék. A szervezet járulhatna hozzá például ahhoz, hogy a bírák lemondási ideje három hónapnál rövidebb legyen, és ugyanígy a bírák nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén a tanács dönthetne a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről. Az OBT adhatna felmentést a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében is. (MTI)
