A biztos befektetések kora lejárt
Az eladósodottság és a pénzügyi represszió a gazdasági helyzet rákfenéje, az egész pénzügyi válság az USA és a fejlett országok államadósságából ered – adta meg az alaphangot az Aegon Prémium ügyfélklub legutóbbi rendezvényén tartott előadásában Ocsenás Zoltán, az Allianz Global Investors Kelet-Közép-Európai regionális üzletfejlesztési igazgatója. A szakember kifejtette: potenciál feletti gazdasági növekedés hiányában a jegybankok az irányadó kamatok mesterségesen alacsony szinten tartásával igyekeznek csökkenteni az államadósságot. A számok azonban azt mutatják, hogy hiába tart már 6 éve ez a folyamat, az államadósság mértéke azonban nem csökkent, éppen ellenkezőleg, inkább emelkedik.
Az irányadó kamatok alacsonyan tartása komoly hatással van viszont a kötvények és általában a korábban biztosnak tartott befektetésekre. Olyannyira, hogy a fejlett piacokon a biztos befektetéseknek vége, kockázat nélkül csak nagyon kevés piacon lehet reálhozamot elérni – szögezte le a szakember. A magasabb hozamok eléréséhez új megközelítésre, a befektetési döntések átgondolására van szükség, és végeredményben több kockázatot kell vállalni.
A befektetési bizonytalanságot növeli, hogy alaposan megnőtt a jegybankok szerepe. A központi bankok nemcsak laza monetáris politikát folytatnak a gazdaságok támogatására, de az eszközvásárlásokkal komoly piaci szereplővé is előléptek. Az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed mérlegfőösszege, az éppen most leállított aktivitás után, már megközelíti a 4500 milliárd dollárt, ami a válság előtti szint majd ötszöröse, és az EKB még csak most fog belevágni hasonló programba.
A gazdaságélénkítő hatás mellett azonban komoly aggodalmakra is okot ad a piacokon a Fed eszközvásárlási programja – pontosabban annak leállítása. Tavaly májusban kisebb pánikot okozott, amikor a Fed bejelentette, hogy felülvizsgálja a havi 85 milliárd dolláros programot. Mire számíthatunk, amikor tényleg leáll a vásárlással és kamatemelésbe kezd? – tette fel a kérdést a szakember.
Nem jön el a világvége – nyugtatott meg azonnal. Az 1983 óta lezajlott 6 hasonló ciklus vizsgálata során az Allianz elemzői arra jutottak, hogy pl. Amerikában a hatból öt esetben a szigorítás ellenére is emelkedni tudtak a részvényárak. Csupán egy kamatemelési ciklus, az 1994-ben egy évig tartó, 300 bázispontos emelést eredményező időszak okozott erősebb korrekciót, az azonban azért volt, mert a a piacokat felkészületlenül érte a lépés. Ez a veszély most nem fenyeget, a Fed kommunikációja domináns, időben és széles körben terjesztik az információt, így ha a kamatemelés kis, 10-20 bázispontos lépésekben történik, a piacok némi volatilitással megúszhatják az irányváltást..
###ajanlo_szja###
Befektetni azonban most Európában érdemes – mondta el Ocsenás Zoltán –, mert Európa értékelése jóval kedvezőbb az USA-énál. Míg az európai és japán cégek nyereségkilátásai pozitív trendfordulót jeleznek, míg Amerika gyengülni látszik. Az erős dollár hátrányba hozza az USA exportőreit, a gyenge euró viszont az európai cégek profitemelkedését támogatja.
Ráadásul az amerikai cégek mára már drágának mondhatók. Míg az USA P/E mutatója 25 pont felett van, Európa alig haladja meg a 15-ös értéket, Dél- és Közép-Kelet-Európa még ennél is sokkal kedvezőbb mutatóval bír. (A P/E, azaz árfolyam/nyereség mutató a részvény árfolyama és a cég egy részvényére jutó nyereségének hányadosa. Minél alacsonyabb a szám, annál érdekesebb befektetési szempontból.)
