A britek már az euróövezet felbomlásával kalkulálnak?
A The Sunday Telegraph - a legnagyobb brit vasárnapi konzervatív lap - 25 pénzügyi szakértőt és elemzőt kérdezett meg a londoni Cityben; közülük tizenketten adtak hangot annak a véleményüknek, hogy az euró jelenlegi formájában nem éri meg a mostani brit parlamenti időszak végét. Nyolcan az euró fennmaradását jósolták, öt közgazdász nem nyilvánított határozott véleményt ebben a kérdésben.
A közös európai valuta életben maradását valószínűsítők közül is ketten azt mondták: várakozásuk szerint legalább egy jelenlegi euróövezeti tag törlesztésképtelenné válik. Andrew Lilico, a Policy Exchange nevű kutatóintézet főközgazdásza kijelentette: Görögország "biztosan" leáll az adósságtörlesztéssel, és "nyitott kérdés", hogy az országban nem zajlik-e majd le "valamilyen forradalom vagy puccs".
Lilico szerint ez utóbbi fejlemény valószínűsége a következő öt évben "hozzávetőleg egy a négyhez". Douglas McWilliams, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű tekintélyes londoni gazdaságelemző intézet vezetője egyenesen azt mondta: lehet, hogy az euró "már a következő hetet sem éli túl". A megkérdezett szakértők közül négyen úgy vélekedtek, hogy - jóllehet a szélesebb körű várakozás szerint Görögországot vagy valamelyik másik gyenge helyzetű tagállamot fogják távozásra kényszeríteni - a legvalószínűbb kilépő Németország.
David Blanchflower gazdaságtan-professzor, a Bank of England - a brit jegybank - monetáris tanácsának volt tagja azzal indokolta e vélekedését, hogy "a németek nem akarnak mások helyett fizetni". Peter Warburton, az Economic Perspective gazdasági tanácsadó cég vezetője szerint lehetséges, hogy "többszintű" EU-tagsági rendszer alakul ki, és egy olyan mechanizmus, amely egyaránt lehetővé teszi az euróövezeti be- és kilépést.
Más nagy londoni házak ugyanakkor az euróövezeti tagság - legalábbis önkéntes - feladásának várható hatalmas költségeire és jogi nehézségeire hívták fel a figyelmet korábbi elemzéseikben. A Standard and Poor's hitelminősítő nemrég Londonban kiadott átfogó értékelése kiemelte: ha valamely eurótag kilépne, és euróban fennálló közadósságát az új nemzeti valutára vezetné át, az a szerződési feltételek egyoldalú módosítását jelentené. Ha egy ilyen lépés hátrányosan érintené a hitelezőket, azt a Standard & Poor's az adós ország nem törlesztővé válásának tekintené.
A hitelminősítő szerint ha valamely eurótagállam gyenge pénzügyi helyzetben hagyja ott a valutauniót - és nem denominálja át az új nemzeti valutára adósságát -, az újonnan meghonosított hazai pénznem jelentős leértékelődésével kellene számolnia, ami a most már devizaadósságnak számító euróadósság-állomány komoly drágulását jelentené a helyi valutában. Hasonló következtetésre jutottak a Görögország előtt álló problémákról kiadott minapi elemzésükben a Centre for Economics and Business Research szakértői.
A CEBR szerint ha Görögország elhagyja az euróövezetet, óhatatlanul törlesztésképtelenné válik, tekintettel arra, hogy a távozás után az új fizetőeszköz külső értéke legalább 15 százalékkal zuhanna. A cég azonban úgy véli: a görög gazdaság komoly export-versenyképességi hátrányai miatt gyakorlatilag az is lehetetlennek tűnik, hogy Görögország valutaleértékelés nélkül kikeveredhessen az adósságcsapdából, vagyis a görög versenyképességi és adósságproblémák az euróövezeten belül szintén megoldhatatlanok.
